A tajvaniak többsége már nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonailag megvédené a szigetet egy Kínával vívott háborúban – és egyre kevesebben bíznak az amerikai fegyverek hatékonyságában is. Egy friss felmérés szerint a közvélemény látványosan elmozdult a konfrontációtól a kockázatkezelés felé.

A tajpeji Democracy Foundation által készített felmérés számai a tajvani közvélemény biztonsági gondolkodásának változását jelzik. A válaszadók 57 százaléka nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonákat küldene Tajvan megvédésére egy fegyveres konfliktus esetén, sőt kevesebb mint 25 százalék számít tényleges amerikai katonai beavatkozásra. Ez önmagában is jelentős bizalmi törést mutat a washingtoni biztonsági garanciák megítélésében.

A kétely nem áll meg a politikai szinten: 55,6 százalék szerint az amerikai hadsereg nem tudna időben és hatékonyan segítséget nyújtani egy válsághelyzetben, míg csak 31,5 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. Az USA fegyverrendszereinek megítélése hasonlóan borús. A válaszadók 49 százaléka nem bízik azok védelmi képességeiben, és csupán valamivel több mint egyharmad fejez ki bizalmat irántuk.

A függőségi viszony kritikája még erősebb. A megkérdezettek 57,6 százaléka szerint Tajvan nem képes valódi önvédelmet kiépíteni pusztán amerikai fegyverek vásárlásával, míg 29,2 százalék nem ért egyet ezzel. Ezzel párhuzamosan 66 százalék úgy látja, hogy kifejezetten veszélyes teljes mértékben Washingtonra támaszkodni, különösen akkor, ha amerikai gyártási vagy szállítási problémák késleltetik a fegyverek érkezését – ezzel szemben csak 22,3 százalék nem tart ettől.

Konfrontáció helyett kiegyezés

A geopolitikai gondolkodás változását külső konfliktusok is alakítják: az ukrajnai háború, az India–Pakisztán közötti fegyveres összecsapások, valamint az amerikai–izraeli műveletek Irán ellen hozzájárultak ahhoz a benyomáshoz, hogy az Egyesült Államok erőforrásai korlátozottak, ezért nem feltétlenül képes több nagy hadszíntéren egyszerre domináns szerepet betölteni.

A Kínával való kapcsolatok terén markáns elmozdulás figyelhető meg a társadalmi attitűdökben. Amikor azt kérdezték, hogy a béke diplomáciai tárgyalásos elérése feladásnak minősül-e, mindössze 17,6 százalék értett egyet ezzel, míg 57,4 százalék „túlélési bölcsességként” értelmezte a megközelítést. A jövőbeni stratégiai irányt illetően a válaszadók közel fele a tárgyalásokat választaná a háború elkerülése érdekében. Ezzel szemben körülbelül 28 százalék preferálja a status quo fenntartását amerikai támogatással és további fegyvervásárlással.

Fontos azonban egy finom különbségtétel: a pragmatizmus nem jelent automatikus nyitást az egyesülés felé. A válaszadók 57,4 százaléka elutasítja azt az állítást, hogy az „Egy Kína” keretében zajló újraegyesítési tárgyalások jelentenék az egyetlen utat a háború elkerülésére, és csak 29 százalék ért egyet ezzel.

A tajvani társadalom egyre inkább eltávolodik az ideológiai alapú konfrontációtól, és egy kockázatminimalizáló, realista megközelítés felé mozdul el. Ebben az értelmezésben az Egyesült Államok „mindössze” egy a saját érdekei szerint cselekvő szereplő, amelynek a támogatása feltételes és korlátozott lehet. A felmérés tanulsága az, hogy a tajvaniak egyszerre szeretnének biztonságot és békét, ám egyre kevésbé hisznek abban, hogy ezek kizárólag fegyverkezéssel vagy külső garanciákkal biztosíthatók lennének.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MI