A horvát bővítés óta nem még volt ennyire közel az EU-s csatlakozáshoz egyetlen ország sem. A tagállamok nagykövetei ugyanis egy eseti munkacsoportot hoztak létre, amelynek a feladata Montenegró csatlakozási szerződésének az előkészítése. Az unió ezzel új szakaszába léptette a folyamatot, és így a bővítés politikai szándékán túl ez egy konkrét lépés, ami előremozdíthatja az ország csatlakozásának ügyét.

Montenegró helye az Európai Unión belül már körvonalazódik, miután a tagállamok úgy döntöttek, hogy megkezdik az ország uniós csatlakozási szerződésének kidolgozását. Ez jelentős lépés az EU-tagság felé vezető úton, Montenegró előrehaladásának egyértelmű elismerése, valamint ösztönzés a reformok felgyorsítására”

– posztolta Marta Kos bővítési biztos az X-en.

António Costa, az Európai Tanács elnöke is elismerését fejezte ki az előrehaladásért:

Gratulálok Montenegrónak, ma nagy lépést tettünk az Európai Unióhoz való csatlakozása felé. Az új csatlakozási szerződés kidolgozásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról szóló döntés kulcsfontosságú mérföldkövet jelent.”

A tagság továbbra sem garantált

Érdemes azonban óvatosan fogalmazni. Annyi biztos, hogy a fejlemények előremutatók, és ez erőt adhat a bővítési fáradtság leküzdéséhez, és nem is feltétlenül Montenegróban, hanem a többi csatlakozásra váró országban, főleg Szerbiában.

Brüsszel ugyanis mindezzel azt prezentálhatja, hogy a politikai elitnek van értelme megvalósítania a sokszor népszerűségvesztést is okozó reformokat, hiszen azok láthatóan eredményre vezetnek.

Mindez a választópolgároknak is fontos visszajelzés lehet, hiszen ez azt közvetíti feléjük, hogy van értelme „kibírni” a reformintézkedéseket. Fontos továbbá, hogy Montenegró számára ez a folyamat politikailag is visszaigazolás, hiszen ez az uniós integráció végső szakasza, amelyhez belpolitikai stabilitás és a parlament szerepvállalása is szükséges.

Célegyenesben az éllovas?

Montenegró továbbra is a legkedvezőbb pozícióban van nyugat-balkáni bővítés során, hiszen

mind a 33 csatlakozási tárgyalási fejezetet megnyitották, ebből 14-et márciusban már ideiglenesen le is zártak.

Külpolitikai szempontból az ország igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, beleértve a szankciós politikát is, ami a nyugat-balkáni országokkal szemben előnyt jelent Montenegrónak, hiszen Brüsszel számára egyre fontosabb, hogy a következő belépők kiszámítható partnerek legyenek.

Magát a csatlakozást azonban a 23-as és 24-es fejezet dönti el. A Bizottság szerint a montenegrói igazságszolgáltatás az uniós mérce szerint a közepes és a jó felkészültségi szint között áll, illetve előrelépés történt a bírói reformok végrehajtásában is. Ettől függetlenül elhúzódnak egyes magas szintű kinevezések, jelentős az ügyhátralék, gyenge a rendszer humán- és infrastrukturális kapacitása, a bíróságok, ügyészségek politikai befolyásolhatósága pedig továbbra is rontja a közbizalmat.

A magyar érdek

Hazánk szempontjából többről van szó, mint hogy Budapest elvben támogatja a nyugat-balkáni bővítést. A magyar EU-elnökség idején, 2024 decemberében három montenegrói tárgyalási fejezetet zártak le ideiglenesen, ezáltal a korábban befagyott bővítési folyamat újabb lendületet vehetett.

Magyarországnak komoly gazdasági érdekei vannak a csatlakozás előmozdításáért: a Montenegróba irányuló export 2024-ben meghaladta a 100 millió eurót, és több hazai cég, mint az OTP-csoport vagy a 4iG is jelen van a 600 ezres ország piacán.

A jelenlegi kilátások alapján a csatlakozásra már 2028–2030 környékén sor kerülhet, azonban a munkacsoport létrehozását nem érdemes túlbecsülni, hiszen a csatlakozási szerződés csak akkor készül el, ha a felek minden tárgyalási fejezetet lezárnak majd.

Továbbá a tagsághoz szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és az Európai Tanács egyhangú jóváhagyására, tehát a folyamat még messze nem zárult le.

Jól látható, hogy az EU Montenegrót arra használja, hogy a nyugat-balkáni bővítési folyamat hitelességét visszaadja. Ezzel az érintett országok politikai elitjének és a társadalomnak is azt üzeni, hogy továbbra is érdemes kiállni az uniós tagsághoz szükséges reformintézkedések mellett, illetve hogy a bővítéspárti politikai vezetés támogatandó az urnáknál.

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép