A Világbank április 28-i árupiaci jelentése meglehetősen sötét képet fest a következő hónapokról, mivel e szerint a közel-keleti háború súlyos következményekkel jár a globális piacokra. A világ tengeri kőolaj-kereskedelmének 35 százalékát lebonyolító Hormuzi-szorosban tapasztalható fennakadások történelmi léptékű, napi 10 millió hordós kínálati kiesést okoztak. Az elemzés azzal számol, hogy a legjelentősebb zavarok május végéig tartanak, és a szállítások csak az év végére térnek vissza a korábbi szintre. (Nyilván ez csupán egy forgatókönyv a lehetségesek közül – a szerk.)

A Világbank anyaga szerint a blokád eredményeként

a Brent nyersolaj hordónkénti átlagára a tavalyi 69 dolláros szintről idén, az év egészét nézve, 86-ra ugrik, de az energetikai infrastruktúrát érő súlyosabb károk esetén a 115 dolláros éves átlagos olaj árfolyam is reális eshetőség.

Megbénult a globális logisztika

A jelenlegi helyzetben a piaci volatilitás mintegy kétszerese a nyugodt időszakokban tapasztalhatónak, és a statisztikai adatok szerint a kőolajtermelés mindössze egyszázalékos visszaesése átlagosan 11,5 százalékos áremelkedést generál. Ez a hatás pedig nagyjából egyéves késleltetéssel gyűrűzik át a földgáz és a műtrágya piacára. A háború kumulatív hullámokban éri el a világgazdaságot:

az első fázisban az energiaárak ugranak meg, ezt követi az élelmiszerek drágulása, végül pedig magasra szökik és tartósan az is maradhat az infláció.

Az utóbbi rögzülése megemeli a kamatszinteket és drágítja az államadósság finanszírozását. Különösen a fejlődő gazdaságok vannak kitéve nagy kockázatnak, hiszen náluk az energia- és élelmiszerárak emelkedése közvetlenül veszélyezteti a stabilitást.

Dráguló élelmiszer és ipar

A válság másodlagos hatásaként a műtrágyaárak 31, ezen belül a karbamid 60 százalékos emelkedése várható. Ez a folyamat 2022 óta a legkedvezőtlenebb szintre csökkenti a mezőgazdasági termelők jövedelmezőségét, ami fenyegetést jelent a globális élelmezésbiztonságra.

Amennyiben a konfliktus elhúzódik, a Világélelmezési Program szerint további 45 millió embert sújthat az éhezés.

Az alapfémek piacán is komoly mozgások láthatók: az alumínium, a réz és az ón ára történelmi csúcsokat dönt az ezek felhasználására épülő mesterséges intelligencia fejlesztése, az adatközpontok építése és a zöldátállás miatt.

Inflációs és növekedési áldozatok

A nyersanyagok 16 százalékos globális drágulása tartósan magas inflációt hoz. A fejlődő gazdaságokban a pénzromlás üteme a háború előtti várakozásokat egy teljes százalékponttal meghaladva 5,1 százalékra ugrik, a gazdasági növekedés üteme pedig 3,6 százalékra lassul. A geopolitikai bizonytalanság a biztonságos menedékeszközök, például a nemesfémek árát is felfelé hajtja, ezeknél 42 százalékos drágulás várható az idén. A Világbank szakértői hangsúlyozzák, hogy a kormányoknak ellen kell állniuk annak, hogy széles körű fiskális támogatásokat vezessenek be mindezek ellensúlyozására.

Ehelyett a célzott, átmeneti segítségnyújtásnak a legkiszolgáltatottabb háztartásokra és stratégiai vállalatokra kell korlátozódnia.

Hazai stratégiai válaszlépések

A magyar gazdaság számára ez az árrobbanás különösen az exportvezérelt konnektivitási stratégiára nézve jelent fenyegetést. Az üzemanyagok és az alapvető élelmiszerek drágulása komoly próbatétel elé állítja a hazai gazdaságpolitikát, mivel a kőolaj és az alapfémek tartósan magas ára jelentősen megemeli a gyártás, benne az elektromosjármű-ipar és a digitális infrastruktúra kiépítésének a költségeit. Ebben a helyzetben a legfontosabb feladat az ipari szereplők energiaköltségeinek stabilizálása a fiskális pufferek megóvása mellett.

Illusztráció: Freepik

Kapcsolódó: