Már márciusban felröppent a hír, hogy újra előrehozott választások jöhetnek Koszovóban, és úgy tűnik, hogy ez be is igazolódott a félelem, ugyanis a parlament a határidő lejárta előtt, az utolsó próbálkozás alkalmával sem tudta megválasztani az új államfőt: az ülésen ugyanis hiányzott az érvényességhez.

A patthelyzet fők oka, hogy az ülésen csak az Albin Kurti vezette Vetëvendosje nevű párt képviselői és a kisebbségi közösségek képviselői jelentek meg, miközben a legfontosabb ellenzéki pártok – a Koszovói Demokrata Párt, a Koszovói Demokratikus Liga, a Szövetség Koszovó Jövőjéért, valamint a Szerb Lista – bojkottálták a szavazást. Így nem volt meg az államfőválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti jelenlét.

Abszolút filmszínház – káosz az államban

Az ország politikai stabilitásának a lejtmenete 2025. február 9-én kezdődött. Sokáig a szerb parlamenti alelnök megválasztása nem sikerült, majd a december végi előrehozott választás biztatóbb eredményt hozott, mivel hivatalba léphetett az új miniszterelnök. Márciusban nem a kormányalakítás ütközött akadályba, hanem az államfő megválasztása, amit nem sikerült teljesítenie a friss parlamentnek, jöhet tehát az újabb választás.

Az elnökválasztás szabálya

A koszovói rendszer nem a legideálisabb, legalábbis a többi európai országhoz képest. Az alkotmányos szabályok alapján,

ha az elnököt az előírt határidőn belül nem sikerül megválasztani, a parlament automatikusan feloszlik, majd 45 napon belül új szavazást kell tartani.

A Központi Választási Bizottság már kezdeményezte, hogy ezt a határidőt 60 napra hosszabbítsák, ami arra utal, hogy az intézményrendszer a gyakorlati lebonyolítás szempontjából is komoly nyomás alá került.

A politikai felelősség

Azonban a politikai felelősség kérdésében elég nagyok a különbségek. Albin Kurti miniszterelnök és Albulena Haxhiu parlamenti elnök, egyben ügyvezető államfő az ellenzéket vádolta az intézmények szándékos blokkolásával, hangsúlyozva, hogy a részvételük az elnökválasztó ülésen alkotmányos kötelesség lett volna.

Kurti szerint az ellenzéki pártok nem akarják vállalni a kormányzás felelősségét, ugyanakkor azt is meg akarják akadályozni, hogy a Vetëvendosje gyakorolja a hatalmat.

Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy az államfőválasztási folyamat egyoldalúan, az alkotmányos normák megsértésével zajlott, ezért bojkottálták azt.

A kilátások

Az előre hozott voksolás időpontját Albulena Haxhiu június 7-re írta ki. A várakozások szerint azonban

az új választás könnyen a korábbihoz hasonló erőviszonyokat hozhat, legfeljebb a Vetëvendosje némi gyengülésével, ami ismét kompromisszumkényszert teremtene.

Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy nem várható semmiféle áttörés,

ugyanis ha ismét a korábbi erőviszonyok teremtődnek újra, akkor nem oldódik meg az intézményi válság, így a kormányalakítás, az államfőválasztás és az ellenzékkel való együttműködés kérdése továbbra sem megoldott.

A belpolitikai mellett a válság külpolitikai következményei sem elhanyagolhatók. Koszovó uniós csatlakozási igénye, a Szerbiával folytatott párbeszéd és a nyugati partnereknek az ország iránti bizalma egyaránt sérül, ha Pristinában tartósan fennmarad a belpolitikai patthelyzet.

A Nyugat-Balkánon egy ország működőképessége geopolitikai tényező: ahol az intézmények gyengülnek, ott nő a külső befolyás, a társadalmi kiábrándultság és a politikai radikalizálódás esélye.

A mostani választás tehát egy újabb állomása lesz a koszovói válságnak, ám a tét immár jóval nagyobb annál, hogy ki adja a következő miniszterelnököt vagy államfőt. A kérdés az, hogy Európa egyik legfiatalabb állama képes-e kilépni abból az ördögi körből, amelyben minden intézményi konfliktus újabb választáshoz, minden választás pedig ismételt patthelyzethez vezet.

Kapcsolódó: