A nyugati szankciós politika egyik alapfeltevése az volt, hogy Oroszország pénzügyi elszigetelése tartósan meggyengíti annak külkereskedelmi, hadiipari és technológiai mozgásterét. A SWIFT elszámolási rendszerből való részleges kizárás, a dollárelszámolási csatornák szűkítése, a levelezőbanki kapcsolatok megszakítása és a kettős felhasználású termékek exportkorlátozása rövid távon valóban jelentős zavarokat okozott. Az oroszok azonban ennél leleményesebbek voltak, és

erős ösztönzést kaptak arra, hogy alternatív fizetési útvonalakat építsenek ki, kikerülve a szankciókat.

Az orosz kripto

Oroszország egy ipari léptékeket öltő állami hátterű pénzügyi hálózatot épített ki Kirgizisztánon keresztül, amelynek

szinte teljesen sikerült semlegesítenie a nyugati technológiai korlátozásokat.

Ennek fő eszköze egy új digitális fizetőeszköz, az „orosz kripto”, azaz az úgynevezett A7A5 elnevezésű stablecoin, vagyis digitális token. A nevének a forrása is érdekes.

Az A7 a fejlesztő vállalat nevére, az A5 pedig a token belső jóváhagyási rendszerére utal: a tranzakciók megerősítéséhez öt, a projektcsapathoz tartozó digitális jóváhagyó kulcs szükséges.

Ez egy rubelalapú digitális fizetőeszköz, amelynek a lényege a többihez hasonlóan az, hogy a pénzügyi forgalom anonim maradhasson. Az oroszok az említett A7 nevű pénzügyi-technológiai vállalat segítségével ezt a fizetőeszközt felhasználva hoztak létre egy dollárhoz kötött, ügyfél-azonosítás nélküli fizetési csatornát.

Így az orosz központi bank által biztosított korlátlan likviditás révén az ottani vállalatok a rubelt azonnal, a névtelenségük megőrzése mellett válthatják át digitális dollárra, könnyedén kikerülve a nyugati szankciókat.

A brüsszeli válasz

Az Európai Unióban már felfigyeltek ezekre a kriptocsatornákra, amelyek képesek az EU-s büntetőintézkedések céljainak szinte teljes körű meghiúsítására. Erre válaszul az új, 20. szankciós csomagban már igyekeznek ezekre a csatornákra is odafigyelni, egyfajta komplexebb szemlélettel:

már nem csak egyes orosz cégeket próbálnak feketelistára tenni, az egész kriptós szankciókerülési infrastruktúrát célozzák.

A cél az, hogy letiltsák az oroszországi kriptoszolgáltatókkal való uniós tranzakciókat, külön tiltólistára tennék az A7A5-höz hasonló orosz kötődésű digitális eszközöket, és fellépnek a kirgiz, valamint más, harmadik országbeli közvetítőkkel szemben is. Arra törekednek, hogy ne lehessen rubelt kriptón keresztül stablecoinokra váltani, majd abból érzékeny technológiát vagy kettős felhasználású termékeket finanszírozni.

Az alapvető probléma azonban megmarad:

az EU szabályai főként az uniós szereplőket kötik, pedig az ilyen hálózatok jelentős része Oroszországban, Közép-Ázsiában vagy más nyugati joghatóságon kívüli térségekben működik.

A kirgiz szál

Az egész konstrukció lényege, hogy össze legyen kötve a külvilággal az orosz pénzügyi mechanizmus, a SWIFT-rendszerből történő kizárása ellenére is. Már az A7A5 kapcsán is szerephez jutott a kirgiz bejegyzésű Old Vector cég, amely részt vett annak létrehozásában, majd a terjesztésében is. Ráadásul a stablecoin egy olyan blokkláncon keresztül működik, amit ugyan a kirgiz joghatóság alá rendeltek, de a fedezetét a szankcionált Promszvjazbanknál tartott rubelbetétek adják.

Ez a bank Oroszország védelmi ipari finanszírozásában is lényeges, ezért a token mögött nem csupán egy piaci innováció, hanem egy geopolitikai jelentőségű pénzügyi infrastruktúra található.

Úgy tűnik tehát, hogy Kirgizisztán alkalmas arra gazdasági, pénzügyi, logisztikai szempontból, hogy közvetítő legyen Oroszország és a Nyugat között.

A cél az, hogy elkerüljék a szankciókat, hiszen ezáltal a nyugati országok számára jóval nehezebb a pénzforgalom ellenőrzése, azonosítása, illetve az is, hogy kijelenthessék, a kirgiz hálózaton keresztül valójában Oroszország tartja a kapcsolatot a „külvilággal”.

Csakhogy a 20. szankciós csomag orvosolni kívánja ezt a helyzetet, az ugyanis a harmadik országbeli közvetítőket is célba veszi. Igaz, ez nem olyan egyszerű, mivel ezen a téren Brüsszel mozgástere jóval szűkebb, mint az uniós bankok vagy vállalatok esetében. Hiszen az EU megtilthatja a saját cégeinek az ilyen szereplőkkel való üzletelést, listázhat kirgiz vállalatokat, illetve korlátozhatja egyes termékek exportját Kirgizisztánba, arra viszont nincs sok ráhatása, hogy egy közép-ázsiai ország pénzügyi és kereskedelmi gyakorlata a mindennapokban hogyan működik, különösen akkor, ha az gazdaságilag ezer szállal kötődik Oroszországhoz.

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép