A svájci infláció váratlan emelkedése mögött a közel-keleti feszültségek miatt megugró energiaárak állnak. A stabilitásáról ismert ország példája rávilágít, hogy a globális sokkok elől még a legellenállóbb gazdaságok sem bújhatnak el.
A világgazdaság egyik legstabilabb tartóoszlopának számító Svájc is erősödőnek érzi a geopolitikai feszültségek árnövelő hatásait. A The Wall Street Journal friss elemzése alapján az alpesi országban az áprilisi infláció 2024 decembere óta nem látott szintre, az „ütemes” 0,6 százalékra emelkedett az előző havi 0,3-ról. Bár a pénzromlás mértéke szerény, maga a duplázódás mégis intő jel.
Svájcban a fogyasztói árak immár második hónapja emelkednek, elsősorban az importált energia, azon belül is a kőolajtermékek erőteljes, 17 százalékos drágulása miatt.
Bár az ország energiamixe hagyományosan kevésbé támaszkodik a fosszilis energiahordozókra, a nemzetközi energiapiaci turbulenciák elől a jelek szerint a világ egyik legellenállóbb piaca sem tud teljesen kitérni.
Dráguló importált energia
A folyamatok mélyére nézve egyértelműen kirajzolódik a külső tényezők dominanciája az árszínvonal alakulásában. Amíg a belföldi infláció mindössze 0,5 százalékot tett ki, addig az importált áruk drágulási üteme elérte a 0,9-et.
Az energiapiaci bizonytalanság mellett a légi közlekedés és a nemzetközi utazások költségeinek a megugrása is felfelé hajtotta a helyi statisztikai hivatal által mért mutatót.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Svájci Nemzeti Bank elnöke, Martin Schlegel úgy véli, hogy a magasabb energiaárak a következő negyedévekben tovább emelik az inflációt, emellett a gazdasági növekedés rövid távon visszafogott maradhat. Mivel a nyersanyagárak drágulása gyorsan átszivárog a termelői árakba, így a szakértői várakozások szerint
a fő inflációs mutató az év végére egy százalék körüli szintre emelkedhet.
Jegybanki válaszút előtt
Az infláció ugrása alapjaiban írta át a piaci várakozásokat, hiszen míg korábban a befektetők körében az okozott aggodalmat, hogy az áremelkedés a nulla szint közelében ragad, ez most rákényszerítheti a döntéshozókat a jelenlegi 0 százalékos irányadó ráta csökkentésére.
A negatív kamatok kora azonban egyelőre biztosan nem tér vissza, mivel a jegybank szerint az túl nagy kockázatot jelentene a megtakarítókra és a bankrendszer jövedelmezőségére nézve.
Az elemzők azonban egész más forgatókönyvvel számolnak: a piacok egy 25 bázispontos kamatemelést áraznak az idei év folyamán, ami érdemi szigorítás lenne az eddigi laza finanszírozási környezetben.
Árfolyam és versenyképesség
A monetáris politika szigorodása dilemmát okoz a devizapiacon is. A svájci frank menedékdeviza-szerepe a közel-keleti konfliktusok nyomán ismét előtérbe került, ami a valuta gyors erősödéséhez vezetett.
Bár az erősebb svájci frank segít tompítani az importált inflációt, rontja a helyi exportőrök versenyképességét a nemzetközi piacokon.
A jegybank már jelezte is, hogy készen áll beavatkozni a devizapiacon, ha a frank túlzottan felértékelődne, azonban a nyomás továbbra is érezhető a piacon – emlékeztet a WSJ.com.
Tanulságok a régiónknak
Ha egy olyan gazdaságban, mint a svájci, az importenergia drágulása ilyen határozottan megfordítja az inflációs trendet, az komoly intő jel egész Európa számára. Globálisan is látható, hogy az ellátásbiztonság vált prioritássá a klímavédelem helyett, a villamosenergia-kereslet ráadásul világszerte gyorsabban nő a korábbi becsléseknél.
A kelet-közép-európai régió számára ez kifejezetten kedvezőtlen környezetet vetít előre, hiszen gazdaságunk importfüggősége lényegesen magasabb a svájcinál.
A geopolitikai konfliktusok okozta nyersanyagpiaci kilengések nálunk sokkal gyorsabban épülhetnek be a fogyasztói árakba, a szigorodó nemzetközi kamatkörnyezet pedig szűkítheti a hazai monetáris politika mozgásterét.
Fotó: Freepik
Kapcsolódó:
