Az MI-forradalom új szakaszába lépett: a chatbotok után jönnek az autonóm ügynökök, amelyek a gépeinken „garázdálkodhatnak”. A Google belső köreiben már tesztelik Remyt, amely nemcsak válaszol, de cselekszik is, tovább mélyítve a globális technológiai szakadékot.
A technológiai szektorban már nem az a kérdés, hogy mit mond egy chatablakban az átlagfelhasználónak egy mesterséges intelligencia, hanem az, hogy milyen feladatokat végez el a laptopunkra feltelepülve, részben átvéve tőlünk az „uralmat”. A Business Insider szerint a Google titokban már teszteli a Remy kódnevű személyi ágenst a Gemini platformhoz. Ez egy éjjel-nappal működő asszisztens, amely
a felhasználó nevében, annak a gépén önállóan küld leveleket,
éppen úgy, ahogyan a vitatott, nagy port kavart OpenClaw megoldás.
A digitális mindenes
A projekt jelenleg az úgynevezett „dog-fooding” (azaz belső tesztelés) fázisában tart. Ám ahogy szó volt róla, szemben a hagyományos, utasításokra váró chatbotokkal,
a Remy a háttérben figyeli a releváns eseményeket, tanul a preferenciákból, komplex feladatokat menedzsel, képes tervezni és navigálni a digitális szolgáltatások között.
Bár a Google még nem kommentálta, a szakértők szerint a Remy a cég válasza az OpenAI hasonló, autonóm cselekvésre képes projektjeire, mint amilyen az említett OpenClaw.
A Google-ökoszisztémába ágyazva
A Remy igazi ereje természetesen a „legendás” Google-integráció. A rendszer összekapcsolódik a Google Workspace (Gmail, Naptár, Drive) szolgáltatásaival és a harmadik féltől származó appokkal is (Spotify, WhatsApp és hasonlók). Ezek révén pedig képes e-mail alapján naptárbejegyzést írni vagy az okosotthont vezérelni. Ez a kényelem azonban
végleg bezárja a felhasználót a Google ökoszisztémájába, megalapozva azt a szoftveres hegemóniát, ami az amerikai techóriásokat a csúcson tartja.
Óriási kockázatok
Az autonómia persze adatvédelmi kockázat is. Bár a Google a „least-privilege” (legkisebb jogosultság) elvét és erős emberi felügyeletet ígér, a rendszer pontos technikai architektúrája még ismeretlen. A kérdés adott: a magánszféránkból mennyit áldozunk fel a hatékonyságért?
Ráadásul a Remy nem pusztán egy új funkció vagy megoldás, felfogható geopolitikai fegyverként is. Ez az adatalapú dominancia az oka annak, hogy az Egyesült Államok digitális gazdasága „betüremkedik” Európába, Ázsiába, amivel csak Kína tud versenyezni, méghozzá komoly állami beavatkozással: jelenleg évente mintegy 780 milliárd dollár K+F-ráfordítással, 1,3 millió friss diplomás mérnökkel
több mint 1500 saját nagy méretű MI-modellt fejlesztett ki a tavalyi év végéig.
Európai válaszút
Míg az Európai Unió pusztán szabályozási oldalról próbálja védeni a digitális szuverenitását, a közelmúltbeli közel-keleti támadások rávilágítottak arra, hogy az MI-t futtató adatközpontok ma már fizikai célpontok. Ebben a helyzetben pedig a kiszolgáltatottság mérséklése létkérdés.
A hazai döntéshozók számára a nemzetbiztonság érdekében prioritássá kell tenni a nálunk működő adatközpontok fizikai védelmét, és érdemes lenne mielőbb megvalósítani a hálózati kapacitások diverzifikációját. A technológiai importőri szerep elkerüléséhez az uniós forrásokat közvetlenül egy független digitális infrastruktúra kiépítésébe lenne érdemes csatornázni az elit mérnökképzés megerősítésével együtt.
Kapcsolódó:
