A hazai építőiparban a termelés volumene éves bázison 3,9 százalékkal ugrott meg, míg a munkanaphatástól megtisztítva 2,0 százalékos volt a bővülés. Rövid távon az előző hónaphoz képest is egy szerényebb, 0,5 százalékos növekedés regisztrálható. Ez a tavaszi korrekció javított az összképen, de a szektor első negyedéves teljesítménye így is 4,2 százalékkal elmaradt a tavalyi év azonos időszakától.

Átrendeződés a felszín alatt

A piac kezdi elveszíteni a klasszikus egyensúlyát: márciusban ugyan még az épületek építése (+4,4 százalék) és a mélyépítést lefedő egyéb építmények köre (+3,0 százalék) is nőtt, a jövőt mutató rendelésállományok már éles kétarcúságról árulkodnak.

Az újonnan megkötött szerződések volumene összességében 2,9 százalékkal visszaesett: ezen belül az épületek építésére vonatkozó megrendelések 19,2 százalékkal csökkentek, az egyéb építményeké viszont 26,2 százalékkal kilőtt.

Kettősség a szerződésállomány terén is

Ez a kettősség a teljes szerződésállományban is visszaköszön, amely hiába mutat 4,8 százalékos éves többletet, a növekedést kizárólag az infrastrukturális és mélyépítési projektek 9,2 százalékos bővülése hajtja, ugyanakkor a magasépítési szegmens 4,6 százalékkal zsugorodott. A magán- és lakáscélú beruházások lassulnak, az ágazatot jelenleg a nagy volumenű infrastrukturális megrendelések tartják a víz felett.

Kérdéses a tartós növekedési pálya

A volumenek átrendeződését stabil áremelkedés kíséri. Az első negyedévben az építőipari termelői árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek éves alapon, a megelőző negyedévhez képest pedig 1,8 százalékos volt a drágulás.

A költségnyomás a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben volt a legerősebb (+5,4 százalék), de az egyéb építmények (+4,1 százalék) és az épületek építése (+4,0 százalék) terén is állandósult. Az építőipar tehát képes volt a korrekcióra, ám a tartós növekedési pálya elérése még kérdéses.

Fotó: Freepik

Kapcsolódó: