A Nemzetközi Valutaalap szerint az újgenerációs mesterségesintelligencia-modellek már rendszerszintű fenyegetést jelentenek a globális pénzügyi struktúrára. Az IMF attól tart, hogy az MI egyszerre több bank és pénzügyi infrastruktúra sérülékenységeit is képes lehet kihasználni, ami digitális bankpánikhoz, fizetési zavarokhoz és teljes bizalomvesztéshez vezethet.

Friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra hívja fel a figyelmet, hogy az újgenerációs mesterségesintelligencia-modellek a technológiai és vállalati kockázatok mellett a teljes pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető, rendszerszintű veszélyt jelenthetnek.

A hagyományos kibertámadások eddig jellemzően elszigetelt incidensek voltak. Feltörték egy bank rendszerét, elloptak adatokat, leállítottak szolgáltatásokat, esetleg zsarolóvírust telepítettek. Ezek is komoly problémákat okoztak, de a rendszer egésze általában működőképes maradt. Az IMF azonban úgy véli, hogy az új MI-modellek más dimenziókat nyitnak meg, mivel elképesztő sebességgel és önállóan képesek sebezhetőségeket találni. Az Anthropic Claude Mythos nevű rendszere például több ezer kulcsfontosságú sérülékenységet talált különböző operációs rendszerekben és böngészőkben. Ez önmagában nem ördögtől való, hiszen a hibák felfedezése segít azok kijavításában, a probléma az, hogy ugyanez a képesség támadásra is használható.

Az IMF legnagyobb félelme a korrelált összeomlás, mivel a modern pénzügyi rendszer túlzottan egységes technológiai alapokon működik. A bankok ugyanazokat a felhő-infrastruktúrákat, szoftvereket, beszállítókat és adatkezelési rendszereket használják. Ha egy mesterségesintelligencia-modell egyszerre talál gyengeségeket ezekben a közösen használt rendszerekben, akkor egyetlen bank helyett rengeteg intézmény sérül egyszerre. Vagyis egy MI-alapú koordinált kibertámadás láncreakciót indíthat el: ha egy időben több bank informatikai rendszere sérül, akadozni kezdenek a fizetési rendszerek, leállnak a tranzakciók, amiből szinte azonnal pánik alakul ki a piacon. Az ügyfelek elkezdik kivenni a pénzüket, likviditási problémák jelenhetnek meg, majd elindul egy eszközeladási hullám, tehát berobban egy digitális bankösszeomlás.

A kiváltságosok és a maradék

Az IMF írásában az MI-használat durva egyenlőtlenségeinek kockázataira is felhívja a figyelmet. A Claude Mythoshoz jelenleg csak körülbelül 40 szervezet vagy vállalat fér hozzá (a többségük amerikai), köztük olyan piaci szereplők, mint az Amazon, a Microsoft vagy a JPMorgan. Ezek, mivel előbb kapnak információt a sérülékenységekről, előbb is tudják orvosolni azokat, míg a többieknek nincs semmilyen eszköz a kezében. Ez viszont azt jelenti, hogy a globális pénzügyi rendszer védelme aszimmetrikussá válik. Az amerikai nagybankok és technológiai cégek előnybe kerülnek, sok európai vagy ázsiai pénzintézet viszont nem fér hozzá ugyanahhoz a védelmi képességhez. Az IMF kiemeli, hogy a fejlődő országok különösen sérülékenyek lehetnek, mert kevesebb erőforrás áll a rendelkezésükre a kibervédelemhez.

A mesterséges intelligencia így a gazdasági versenyelőnnyel együtt kibervédelmi monopóliumot is árul. Az a vállalat/intézmény, amelyiknek először lesznek hibafeltáró és védelmi rendszerei, előbb is észleli a világ digitális infrastruktúrájának gyenge pontjait. Az IMF szerint a védelmi rendszerek „elkerülhetetlenül sérülni fognak”, a hangsúly éppen ezért a rezilienciára kerül, azaz mennyire gyorsan lehet izolálni egy támadást, mennyire terjed tovább és milyen gyorsan lehet helyreállítani az okozott károkat.

A kibervédelem a Nemzetközi Valutaalap értelmezésében többé nem szimpla informatikai, inkább a legkomolyabban kezelendő pénzügyi stabilitási kérdéssé vált, míg a mesterséges intelligencia ugyanolyan kulcsfontosságú és globálisan meghatározó tényezővé, mint az elektromos hálózat, az internet vagy a dolláralapú pénzügyi rendszer. Emiatt egyetlen MI által okozott rendszerszintű hiba makrogazdasági katasztrófába torkollhat.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime