A statisztikai hivatal közlése alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete idén márciusban 779 800 forintot tett ki, ami 9,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Még ennél is jelentősebb

a nettó átlagkereset 546 000 forintra emelkedése, ami már 11,3 százalékos éves dinamikát mutat.

A mediánbér a fizetések valós eloszlását a szélsőségektől mentesen, sokkal hűebben tükrözi. A bruttó mediánkereset elérte a 609 000 forintot, ami 10,7 százalékos emelkedésnek felel meg, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintra nőtt, ami kiemelkedő, 13,2 százalékos ugrás a múlt év márciusi bázishoz viszonyítva.

700 ezer felett a rendszeres átlagbér

Ha a prémiumoktól és egyszeri juttatásoktól megtisztított rendszeres bruttó átlagkeresetet vizsgáljuk, az 706 900 forinton zárt, ami 9 százalékos növekedést jelent. Érdekesség, hogy a költségvetési szektor az előre ütemezett béremelések és az egyszeri juttatások miatt 708 300 forintos átlaggal és 9,5 százalékos plusszal valójában valamivel gyorsabb ütemben nőtt, mint a versenyszféra, ahol a bruttó átlag 703 100 forintot ért el, ami 8,9 százalékos bővülésnek felel meg.

Jelentős reálbér-növekedés

A magyar munkavállalók reálkeresete átlagosan 9,3 százalékkal lett magasabb, amit az idén márciusban mért, rendkívül alacsony, mindössze 1,8 százalékos infláció tett lehetővé. A bruttó és a nettó bérdinamika közötti nagy eltérés mögött – amely egyértelműen a nettó fizetések javára billenti a mérleget – célzott állami intézkedések állnak.

A KSH anyaga rávilágít, hogy

a nettó átlagkereset erőteljes emelkedését a 2025-ben és 2026-ban bevezetett, illetve kiterjesztett család- és ifjúságpolitikai kedvezmények fűtötték.

Ide tartozik a magasabb összegű családi adókedvezmény, a háromgyermekes anyák, valamint a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák szja-mentessége, de a pozitív folyamatokat támogatta a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése is.

Így reagál a versenyszféra

Bár a bérkiáramlási adatok rendkívül kedvező képet mutatnak, érdemes megvizsgálni azt is, hogyan csapódik le mindez a hazai munkáltatók mindennapi gyakorlatában. A vg.hu friss cikke alapján például az Audi Hungaria Zrt. győri gyárában a közelmúltban rendhagyó béralku született. A globális autóipari kihívások és a Volkswagen Konszern általános költségcsökkentési törekvései miatt idén ugyan nincs klasszikus alapbéremelés a vállalatnál, a munkavállalók ennek ellenére sem maradnak nagyobb pluszjuttatás nélkül. A felek megállapodása értelmében idén egy két részletben folyósított, egymillió forintos egyszeri kifizetést kapnak a dolgozók, amit jövőre egy újabb, 550 ezer forintos bónusz, valamint 3,2 százalékos alapbéremelés követ majd, ráadásul a cafeteria keretösszege is évi 600 ezer forintra emelkedett.

A győri autógyár bérszínvonala a piaci adatok szerint már eddig is mintegy 30 százalékkal haladta meg a hazai átlagot, a mostani megállapodással ez a pozíciója csak tovább erősödik.

Az ilyen és ehhez hasonló, magas hozzáadott értéket előállító nagyvállalatoknál tapasztalható bérszínvonal lehet az a motor, amely a hivatalos KSH-statisztikákat is folyamatosan és érezhetően felfelé húzza az országos összesítésben.

Kapcsolódó: