Az arany ismét stratégiai nyersanyaggá vált, amit a termelési adatok is tükröznek. Kína maradt a világ legnagyobb kitermelője, Oroszország továbbra is a második, Afrika pedig már a globális bányászati kínálat közel negyedét adja.
A rendelkezésre álló 2024-es adatok alapján a globális aranytermelés továbbra is néhány nagy bányászati hatalom kezében összpontosul. A világ teljes kitermelése 3661,2 tonna volt, amelyből Kína egymaga 380,2 tonnát adott, vagyis a teljes globális kínálat több mint tizedét biztosította. Peking immár jó egy évtizede őrzi a vezető szerepét, amit a kiterjedt hazai bányászati infrastruktúra, az állami támogatások és a belső aranykereslet kombinációja tart fenn. Az ázsiai nagyhatalom különleges helyzetben van, mivel egyszerre a világ egyik legnagyobb termelője és fogyasztója, így a kitermeléstől a finomításon át a jegybanki aranyfelhalmozásig meghatározó szereplővé vált.
A második helyen Oroszország található 330 tonnával, ami különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy Moszkva továbbra is súlyos nyugati szankciók alatt áll. Az orosz aranyszektor egyelőre stabil, részben az ázsiai exportpiacok és a belső pénzügyi stratégia miatt, azaz az arany az orosz gazdaság számára stratégiai tartalékeszközzé és fontos devizaforrássá vált.
Ausztrália 284 tonnás termeléssel a harmadik helyet szerezte meg, köszönhetően a hatalmas ásványkincsvagyonának és fejlett bányászati szektorának. A negyedik Kanada (202,1) az amerikai kontinens legnagyobb aranytermelője, az Egyesült Államok (158) az ötödik, míg Mexikó (140,3) is stabil szereplője maradt a globális piacnak.
A legnagyobb változás azonban Afrika felemelkedése. A kontinens országai együttesen a világ aranytermelésének közel egynegyedét adják, Ghána 140,6 tonnával Afrika vezető termelőjévé vált, Mali 100, a Dél-afrikai Köztársaság pedig 98,9 tonnát termelt, és Burkina Faso (94,4) szintén bekerült a világ élvonalába. Az elmúlt évtizedben több afrikai országban gyorsan nőtt a kitermelés a bányászati beruházások felfutása miatt, különösen Nyugat-Afrikában.
Ez a folyamat ugyanakkor komoly geopolitikai és biztonsági kockázatokkal jár, mivel több jelentős termelő országban – például Maliban vagy Burkina Fasóban – a politikai instabilitás, a katonai puccsok és a fegyveres konfliktusok nehezítik az állam működését. Ennek ellenére a kontinens az egyik legfontosabb terület maradt a növekedni kívánó bányacégek számára.
Latin-Amerika szintén fontos szereplője a globális kínálatnak, Peru 136,9 tonnás termeléssel a kilencedik helyen végzett, míg Brazília (83,7) tovább erősítette a regionális pozícióját. Áttérve Ázsiába, Indonézia 140,1, míg Üzbegisztán 129,1 tonnával szintén a világ legnagyobb kitermelői közé tartozott.
Az adatok azt mutatják, hogy az aranypiac jelentősége tovább nő, mivel az arany egyre inkább stratégiai erőforrás: devizamenedék, jegybanki tartalék és geopolitikai biztosíték egyszerre.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
