A brüsszeli székhelyű Mercator Institute for China Studies (MERICS) és a Rhodium Group közös tanulmánya szerint a kínai globális közvetlen külföldi befektetések (OFDI) éves szinten 18 százalékkal nőttek, így a múlt évben elérték a 69 milliárd eurót, ami a harmadik egymást követő növekedési év volt 2023 óta. Ennek ellenére az általános szint továbbra is alacsony, a 2017-es 182 milliárd eurós csúcs körülbelül 38 százaléka. A kínai vállalatok növekvő versenyképessége a magasabb hozzáadott értékű szektorokban támogatja az új beruházások terjeszkedését.

A fellendülés fő hajtóerejét 2024 óta az EU-ba és az Egyesült Királyságba irányuló befektetések jelentik. A régió részesedése a teljes befektetésből folyamatosan nőtt, a 2024-es 17 százalékról 2025-re közel 25-re. A magas jövedelmű gazdaságok közül az EU és az Egyesült Királyság jelenleg a teljes közvetlen külföldi befektetések mintegy 60 százalékát teszi ki. A kínai befektetések más fejlett gazdaságokban 2022 óta évi 10-11 milliárd eurón stagnálnak, míg az Egyesült Államokban tízéves mélyponton, mintegy 3 milliárdnál állnak. Ez a kettejük közti eltérés az európai piac méretét és viszonylagos nyitottságát tükrözi, különösen a fogyasztói szektorokban és a tiszta technológiák terén.

Az M&A-piaci fellendülés a hajtóerő

Az EU-ba és az Egyesült Királyságba irányuló kínai befektetések tavaly 67 százalékkal, 10,1 milliárd euróról 16,8 milliárdra emelkedtek 2024-hez képest. Ez a második egymást követő éves növekedés, hétévnyi folyamatos csökkenést követően.

Ezt a fellendülést a sokkal erőteljesebb M&A-tevékenység hajtotta, amely évről évre 89 százalékkal nőtt, elérve a 7,9 milliárd eurót, ami a Covid utáni mélypontról való erőteljes fellendülést jelzi.

Ezzel az M&A szinte egyenrangúvá vált a zöldmezős beruházásokkal, hiszen ez az Európába irányuló teljes kínai FDI 47 százalékát jelenti. A teljes M&A mintegy 44 százalékát három nagy tranzakció hajtotta, méghozzá a fogyasztási cikkek és a játékipar területén: a Hongshan 1,2 milliárd euróért felvásárolta a svéd Marshall Group AB elektronikai gyártót, a Tencent 1,1 milliárd euróért megvette a ciprusi Easybrain videójáték-stúdiót, valamint szintén ugyanennyiért 25 százalékos részesedést vásárolt az Ubisoft franciaországi Vantage Studiosában.

A zöldmezős beruházások is erős növekedést mutattak, és 8,9 milliárd eurós rekordot értek el, ami 51 százalékos bővülés 2024-hez képest. Mindezt a CALB, a CATL és a Gotion akkumulátorgyártó létesítményeinek az építkezései hajtották, amelyek az elektromos járművekkel kapcsolatos beruházások sorát bővítették. Az autóipari beruházások továbbra is domináltak, de részesedésük a 2024-es 85 százalékról 2025-re 77-re csökkent, köszönhetően a szerény diverzifikációnak.

Magyarország részesedése csökkent

Az elektromos járművek ellátási láncába történő beruházásoknak köszönhetően hazánk tavaly is megtartotta vezető pozícióját a kínai FDI célpontjaként, a befektetések összege a 2024-es 3,2 milliárd euróról 2025-ben 3,9 milliárdra emelkedett. Tavaly az Európában folyamatban lévő tíz legnagyobb kínai beruházási projekt közül három – a CATL, a BYD és a Sunwoda Electronic – Magyarországon valósult meg.

Hazánk relatív pozíciója azonban gyengült, mivel az Európába irányuló teljes kínai FDI-ből való részesedése a 2024-es 32 százalékról 2025-re 23-ra esett. Tavaly nem jelentettek be milliárd eurós beruházásokat, csupán kisebb projekteket, mint például a BYD kutatási-fejlesztési központját (198 millió euró) és a Zhejiang Huashuo leányvállalata, a Halms Hungary elektromosjármű-alkatrészgyárba történő beruházását (kb. 200 millió euró).

Németország és Franciaország a második és a harmadik helyet foglalta el. Az előbbi a kínai befektetésekből való részesedését a 2024-es 10 százalékról 2025-re 15-re, míg az utóbbié a 2024-es 5 százalékról 2025-re 12-re emelkedett. A megvalósult beruházások összege Németországban csaknem háromszorosára nőtt, elérve a 2,5 milliárd eurót, míg Franciaországban csaknem a négyszeresére emelkedett, elérve az 1,9 milliárdot. A Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együttes részesedése a kínai beruházásokból a 2024-es 23 százalékról 2025-ben 34-re nőtt. A legfontosabb projektek között szerepelt a Red Rock skóciai tengeri szélerőműparkja, a Luxshare németországi Leoni kábelgyártó részlegének megvétele, valamint a Tencent már említett franciaországi részesedésvásárlása.

Hatszorosára nőttek a zöldmezős beruházások

Tavaly a kínai FDI három legfontosabb szektora Európában változatlan maradt. Az autóipar kapta a befektetések legnagyobb részét, 7,6 milliárd eurót vonzva, ami 46 százalékos növekedés a 2024-es 5,2 milliárdhoz képest. Ezzel a tavalyi a kínai autóipari befektetések szempontjából a második legerősebb év lett Európában a 2015-ös 7,9 milliárd euró után. Az elektromos járművek ellátási lánca továbbra is dominált, tavaly a kínai autóipari befektetések 93 százalékát tette ki, szemben a 2024-es 94-gyel. A legnagyobb új, elektromos járművekkel kapcsolatos projektek között volt három akkumulátorgyár: a CALB 2 milliárd eurós üzeme Portugáliában, a CATL 2,1 milliárdos gyára Spanyolországban és a Gotion 900 milliós egysége Szlovákiában. Részben ezeknek köszönhetően az akkumulátorokba történő beruházások meghaladták az elektromosjármű-gyártásba áramló invesztíciókat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a kínai elektromos járművekkel kapcsolatos európai beruházások nagy része Magyarországra irányult, ami a múlt évben 3,8 milliárd eurót vonzott 18 százalékos növekedést hozva a 2024-es 3,2 milliárdhoz képest.

Németország 783 millió euróval a második helyet foglalta el, míg Spanyolország 642 millióval a harmadik. Ehhez képest arányaiban Németországban a beruházások 88, Spanyolországban pedig 147 százalékkal nőttek. A főbb projektek között szerepelt a CATL spanyolországi, a Gotion folyamatban lévő projektje, valamint a Li Auto és a Xiaomi németországi invesztíciói.

Az autóipari szektor jelentősége kissé csökkent, mivel a kínai befektetések európai részesedése a 2024-es 52 százalékról 2025-ben 45-re esett. Tavaly újabb csökkenés történt az újonnan bejelentett elektromosjármű-projektek értékében, amely 4 milliárd euróra csökkent a 2024-es 5,3 milliárdról. A kínai elektromosjármű-beruházások Európában valószínűleg néhány évig stabilak maradnak, mivel a projektek építése több évet vesz igénybe, és közülük több tavaly indult. Hosszabb távon azonban csökkenhetnek, ha az új elektromosjármű-beruházások ezen az alacsony szinten maradnak.

Akárcsak 2024-ben, az IKT- és az energiaszektor volt a második és harmadik legnagyobb a kínai zöldmezős beruházások tekintetében. Tavaly az IKT-területre irányuló zöldmezős beruházások 35 százalékkal, 592 millió euróra nőttek, míg az energiaszektorban több mint a hatszorosára, 1,2 milliárdra ugrottak. Az energiaágazatban kiemelkedő jelentőségű volt a Red Rock Inch Cape már említett tengeri szélerőműparkja, amely 754 millió euróval járult hozzá a befektetésekhez. További példa a szintén Skóciában található Red Rock Benbrack szárazföldi szélerőműparkja, valamint a DAS Solar franciaországi napelemgyára. Az IKT-szektorban a fontos projektek közé tartozott a TikTok finnországi adatközpontjának építése, a Wingtech tulajdonában lévő Nexperia hamburgi üzeme, valamint a Huawei franciaországi telefongyára.

Lassuló befektetési lendület

A kínai zöldmezős közvetlen külföldi befektetések Európában 2023 óta ugrásszerűen nőttek, 2023–2025 között éves átlagban 6,3 milliárd eurót tettek ki, szemben a 2020–2022 közötti 2,8 milliárddal. Ez a lendület azonban megtorpant, a bejelentések átlaga a 2022–2023-as időszak 18 milliárd eurójáról 2024–2025-re 5,5 milliárdra zuhant. Ez a lassulás tavaly tovább súlyosbodott: az elmúlt három negyedévben az újonnan bejelentett projektek átlagértéke mindössze 440 millió euró volt, szemben a 2022 óta negyedévenkénti körülbelül 3 milliárddal.

Mindennek az oka, hogy a kínai vállalatok a külföldi befektetések helyett az exportot részesítik előnyben. Bár az újonnan bejelentett zöldmezős beruházások száma csökken, a kínai kivitel Európába továbbra is növekszik.

Az értéke tavaly 9 százalékkal nőtt, főleg azokban az ágazatokban, amelyek korábban a kínai FDI középpontjában álltak. Az akkumulátorexport 43, az autókivitel 15, a szélerőmű-berendezések exportja pedig 65 százalékkal ugrott meg. Az orvostechnológiai eszközök kivitele is nőtt, méghozzá 8 százalékkal.

Geopolitikai bizonytalanság és makrogazdasági feltételek

Számos oka van annak, hogy a kínai vállalatok számára az Európába irányuló export vonzóbb, mint a kontinensen való befektetés: a vámokkal, a kereskedelmi tárgyalásokkal, a kritikus ellátási láncokkal és a nagyhatalmi feszültségekkel kapcsolatos bizonytalanság hozzájárult a befektetések visszafogottságához, így sok vállalat inkább kivár. Az UNCTAD szerint a globális zöldmezős beruházások értéke stagnált, míg az új projektek bejelentéseinek a száma 16 százalékkal csökkent.

Számos szektorban (akkumulátorok, elektromos járművek, napenergia) a kínai termelés már kielégíti vagy meghaladja a globális keresletet, csökkentve az új külföldi kapacitások iránti igényt.

Eközben a kínai exportőrök közötti verseny csökkenti az egyes vállalatok igényét arra, hogy költséges beruházásokba fogjon Európában. Az autóipar jól mutatja ezt a dinamikát. Jelenleg több mint 21 kínai berendezésgyártó van jelen az EU-ban, de tavaly csak kilenc értékesített több mint ezer elektromos vagy hibrid járművet (2024-ben még öt), így csak néhány (BYD, Chery, Geely, SAIC és Xiaopeng) érte el azt a méretet, amely indokolja a helyi gyártást. Közülük három vállalt gyártást, a Xiaopeng pedig megkezdte a helyi összeszerelést.

Szigorú európai ellenőrzés

Miután Európa szigorítja a kínai befektetésekre vonatkozó szabályozásokat, ez további bizonytalanságot teremt, és növeli a projektek késedelmének vagy elvetésének a kockázatát. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács által tavaly decemberben elfogadott, az uniós FDI-re vonatkozó rendelet számos változást vezetett be, azonban azt, hogy a Bizottság felülbírálhassa a tagállamok vizsgálati döntéseit, a Tanács ellenállása miatt nem fogadták el.

Ezen szabályozási változásokon kívül a kínai beruházásokat az EU-ban továbbra is a jelenlegi rendelet alapján vizsgálták, ebből 33-at Németországban. Bár ezek közül keveset tettek közzé, néhány kiválasztott esetről rendelkezésre állnak adatok. Több nagy horderejű kínai beruházási projekt kapcsán viták alakultak ki. Például a CATL terve, hogy az akkumulátorgyárát Spanyolországban kizárólag kínai munkavállalók bevonásával építse meg, ellenállást váltott ki a helyi előnyökkel és a tudásmegosztással szemben. Franciaországban a gazdasági minisztérium ígéretet tett arra, hogy biztosítja a Fnac Darty háztartási készülékeinek helyi gyártása folytonosságát, mivel félt attól, hogy a JD.com a Ceconomy felvásárlása révén részesedést szerez a Fnac Dartyban.

Eközben a kínai elektromosjármű-gyártók által a németországi Volkswagen-gyárak átvételéről szóló pletykák aggodalmat váltottak ki a szakszervezetekből a munkahelyek elvesztése miatt.

A kínai cégek várják, hogy az Európai Bizottság indít-e új eljárásokat a külföldi támogatásokról szóló rendelet (FSR) alapján. Az ugyanis lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy vizsgálatot indítson olyan vállalatok ellen, amelyekről gyanítja, hogy az európai piacot torzító külföldi támogatásokban részesülnek, és ez a befektetésekre is érvényes. Peking már jelezte, hogy figyelemmel kíséri az FSR alkalmazását, és megtorlással fenyegetett, ha Brüsszel intézkedéseket hoz a kínai vállalatok ellen az olyan ágazatokban, mint a szélenergia vagy a biztonsági berendezések.

Tavaly Európában viták folytak a befektetések feltételekhez kötéséről és a Made in Europe-követelmények bevezetéséről a közbeszerzésekben és az állami ösztönzőprogramokban, leginkább a kínai befektetések miatt. A feltételekhez kötés célja az lenne, hogy a beérkező befektetések előnyt jelentsenek az EU-nak.

Kilátások

A legfontosabb kérdés az, hogy a kínai vállalatok továbbra is nagymértékben az exportra támaszkodnak-e a külföldi értékesítéseik során, vagy emelkedik-e a külföldi befektetések szintje. Ha a gazdasági, politikai és szakpolitikai feltételek nem változnak jelentősen, akkor arra számítunk, hogy a kínai vállalatok az exportot részesítik előnyben.

Európában eközben a magas termelési költségek és a szabályozási akadályok miatt a tagállamok számára kihívást jelent a kínai zöldmezős beruházások vonzása.

Azok a politikai erőfeszítések, amelyek célja a termelés erőltetett hazahozása – többek között az Industrial Acceleratior Act révén –, 18–24 hónapig tartanak majd, és a javaslatok elveszhetnek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti tárgyalási folyamat során. Addig azonban az EU kereskedelmi intézkedései visszafogottak maradhatnak a kínai megtorlás kockázata, és különösen a kritikus nyersanyagok ellenőrzése, valamint az Egyesült Államok kiszámíthatatlan vámpolitikája miatt. Ez középtávon nagyjából nyitva hagyja az európai piacokat a kínai export előtt.

Az EU közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó, feltételekhez kötő politikájával és a FSR lehetséges alkalmazásával járó kockázatokkal együtt a kínai vállalatok úgy érezhetik, hogy kevesebb okuk van az unióban való befektetésre.

Ám van, ami ellensúlyozhatja ezeket a tendenciákat. Egyrészt az elmúlt években indított zöldmezős projektek továbbra is szinten tartják a kínai közvetlen külföldi befektetéseket a következő években. A kínai felvásárlások tavaly év végi emelkedése az idén is folytatódhat, és hozzájárulhat a kínai közvetlen külföldi befektetések összértékének növekedéséhez. A piaci részesedést nyert exportőrök pedig a befektetéseik révén kívánják megszilárdítani pozíciójukat. Valószínűnek tűnik, hogy a kínai vállalatok továbbra is azokba a tagállamokba irányítják a befektetéseiket, amelyekről úgy vélik, hogy szorosabb kapcsolatban állnak az ázsiai országgal, mint például Magyarország, Spanyolország és Szlovákia.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons