A világ gazdasági súlypontja Ázsia felé tolódik. Az IMF előrejelzése szerint India a következő években 63,5 százalékkal növeli a GDP-jét, Európa vezető gazdaságai viszont veszítenek relatív súlyukból.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi világgazdasági előrejelzése egy olyan világrendet vázol fel, amelyben az Egyesült Államok egyelőre domináns, Kína stabilan a második, India azonban végérvényesen belép a globális gazdasági elit legbelső körébe – Európa azonban veszít a súlyából, Oroszország pedig stagnálásba fordul.
Az IMF szerint 2031-re az amerikai gazdaság nominális GDP-je elérheti a 39 031 milliárd dollárt, szemben az idei 32 384 milliárddal. Ez 20,5 százalékos növekedésnek felel meg. Kína még gyorsabban bővülhet: a jelenlegi 20 852 milliárd dollárról 27 497 milliárdra nőhet, ami 31,9 százalékos emelkedés. Az IMF becslése alapján 2031-ben Kína gazdasága még mindig mintegy 11,5 ezermilliárd dollárral marad el az Egyesült Államokétól, de ezzel együtt is nagyjából négyszer akkora lesz, mint a harmadik helyezetté. A két gazdaság tehát ezután is a többiekétől teljesen eltérő ligában játszik majd.
Az elmúlt évtized egyik központi kérdése az volt, hogy Kína mikor előzheti meg az Egyesült Államokat a nominális GDP-ben. Az IMF számait nézve ez a következő öt évben biztosan nem történik meg, Washington gazdasági súlya egyedülálló marad, különösen a technológiai, pénzügyi és dollárdominanciára épülő rendszer miatt. A kínai növekedés ugyanakkor továbbra is erőteljes: Peking gazdasága öt év alatt több mint 6600 milliárd dollárral bővülhet, csakhogy a modellje számos strukturális problémával néz szembe. Az ingatlanszektor gyengélkedése, az exportfüggőség, az amerikai technológiai korlátozások és mindenekelőtt a népességcsökkenés egyaránt lassíthatja a hosszú távú növekedését.
A következő évek valódi sikersztorija azonban egyértelműen Indiáé lehet. Az IMF szerint az ország nominális GDP-je 2026 és 2031 között 4153 milliárd dollárról 6792 milliárdra nőhet, ami 63,5 százalékos bővülés. Ez messze a leggyorsabb növekedési ütem a világ nagy gazdaságai között. A prognózist tekintve Újdelhi már 2028-ra átlépheti az 5 ezermilliárd dolláros GDP-határt, ezzel megelőzi Japánt és Nagy-Britanniát, majd 2031-re Németországot is maga mögé utasíthatja.
Ezzel először válna a világ harmadik legnagyobb gazdaságává. E folyamat mögött több strukturális tényező áll. Az ország több mint 1,4 milliárdos népessége fiatalabb, mint Kínáé vagy Európáé, emellett globális gyártási és technológiai központtá válik. Az Apple, a Samsung és számos nyugati vállalat már most is igyekszik diverzifikálni a kínai kitettségét, és mind több beruházást helyez át Indiába.
Európa előrelátható története ezzel szemben inkább a relatív lassulásról szól. Németország ugyan 2031-ben még mindig 6352 milliárd dolláros GDP-vel büszkélkedhet, de a növekedése mindössze 16,5 százalékos lehet öt év alatt. Franciaország esetében ez 14,5, Olaszországnál pedig 14,2 százalék. Ezek stabil, de kifejezetten mérsékelt számok egy olyan környezetben, ahol India vagy akár Brazília és Mexikó is jóval gyorsabb ütemben bővül.
A brit gazdaság 26,7 százalékos növekedéssel 5403 milliárd dollárra nőhet, vagyis London a brexit utáni évek bizonytalanságai után relatíve kedvezőbb pályára állhat. Japán ugyanakkor tovább csúszhat lefelé a rangsorban. A 17,1 százalékos növekedés a fejlett világban nem rossz eredmény, de messze nem elég India feltartóztatásához.
A toplista egyik legérdekesebb eleme Oroszország helyzete. Az IMF szerint az orosz lehet az egyetlen gazdaság a világ 15 legnagyobbja közül, amelynek a nominális GDP-je kisebb lesz 2031-ben, mint 2026-ban: 2656 milliárd dollárról 2615 milliárdra csökkenhet, ami 1,6 százalékos visszaesés. Érdemes ezt az adatot annak fényében olvasni, hogy 2016 és 2026 között nominálisan több mint a duplájára nőtt. Az elmúlt évek növekedését azonban jelentős részben a magas energiaárak, a hadiipari kiadások és a rubel sajátos mozgásai táplálták, ám a hosszú távú strukturális problémák közben nem tűntek el, Moszkva erősen függ a fosszilis energia exportjától, a termelékenységi növekedése pedig gyenge marad. A nyugati szankciók, a technológiai elszigetelődés és a demográfiai hanyatlás is rontja a hosszabb távú kilátásokat, az ukrajnai háború ráadásul tovább gyorsította az elvándorlást és a népességfogyást. Az IMF előrejelzése alapján így Oroszországot Brazília, Kanada és Mexikó is megelőzheti a globális GDP-rangsorban 2031-re.
Latin-Amerika azonban folyamatosan erősödik. Brazília GDP-je 28,2 százalékkal 3379 milliárd dollárra nőhet, Mexikóé 25,8 százalékkal 2667 milliárdra emelkedhet, míg Kanada szintén 25 százalék feletti növekedést érhet el. Ezek nem kiugró számok, de azt mutatják, hogy az észak- és latin-amerikai gazdasági térség stabil növekedési zóna maradhat.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
