Küszöbön áll a szilárdtest-akkumulátorok tömeggyártása, amit a tajvani ProLogium több mint 2 millió legyártott cellája és a sikeres technológiai fejlesztései is igazolnak. Ez az új fejlesztés nem csupán biztonságosabb és a hidegnek is ellenállóbb, de egyúttal a mesterséges intelligencia miatti adatközponti áramigények kielégítésére is megfelelő.
Egy technológiai ugrás tanúi lehettünk az utóbbi hónapok autóiparban, kiváltképp az elektromosautó-akkumulátorok terén. Hamarosan ugyanis beindulhat a szilárdtest-akkumulátorok tömeggyártása, ami radikális iparági fordulatot hozva alapjaiban rajzolja át a globális erőviszonyokat. A küszöbönálló technológiai ugrás hazánk részéről azonnali cselekvést követel, ha el akarjuk kerülni az iparunk elavulását.
Az egyik ismertebb tajvani akkugyártó, a ProLogium jelentős mérföldkőhöz érkezett: a laboratóriumi teszteken túllép több mint kétmillió cellát gyártottak le, a gyakorlatban is bizonyítva a technológia méretgazdaságos fejlesztését. A vállalat a negyedik generációs lítium–kerámia szilárdtest-akkumulátorok tömegtermelését készíti elő. Már idén jelentős mennyiséget terveznek gyártani, sőt mindez két év múlva gigawattos ágazattá formálódhat .
Mindebből az látszik, hogy a jövő ipari versenyképességét az energiaárak, az akkumulátorelektronika és a szoftveres fejlettség határozza meg.
Ebben a versenyben az innovációs centrumok Ázsiában lesznek, miközben az európai, és különösen a német gyártók súlyos lemaradással küzdenek a gyorsan alkalmazkodó kínai riválisaikkal szemben.
Paradigmaváltás a cellagyártásban
A szilárdtest-technológia kiküszöböli a jelenleg domináns folyadékalapú akkumulátorok műszaki és biztonsági problémáit, mivel az új, vastagfóliás architektúra garanciát nyújt a kigyulladás és a belső rövidzárlatok ellen. Ez nem pusztán mérnöki bravúr, komoly gazdasági előnyt is jelent, hiszen jelentősen csökkenti az anyagigényt és az előállítási költséget, ezenkívül az akku kisebb, könnyebb és jóval nagyobb hatótávot biztosít. Sőt, a hagyományos lítiumion-egységekkel ellentétben nem érzékeny a téli fagyokra, akár mínusz 20-30 fokban is nagyobb kapacitású és gyorsan tölthető marad.
Az adatközpontok hajtják a keresletet
Mi több, a technológia jelentősége mára jócskán túlnőtt az autóiparon, mivel a mesterséges intelligencia rohamos terjedése és az adatközpontok kiugró áramigénye új piacokat teremtett.
A vezető techvállalatok már tárgyalnak a hatalmas szerverparkok szünetmentes, szilárdtestakku-alapú áramellátásáról.
A mobilitás és az informatika konvergenciája miatt az újgenerációs energiatárolás a globális gazdaság egyik legstabilabb pillére lesz.
Elavuló technológia vs. szintlépés
A technológia egyre szélesebb körű, a vártnál gyorsabb piacra kerülése gyors stratégiai döntéseket követel hazánktól. Magyarország jelenlegi ipari bázisa ugyanis az egyre kevéssé modern, folyékony lítiumion-technológiára és a gyengélkedő német autóiparra épül, így fennáll a veszélye, hogy egy elavuló technológia összeszerelő központja maradunk. Ehelyett előrelátó gazdaságpolitikával be kell lépnünk a magasabb hozzáadott értékű korszakba, elkerülve a technológiai elavulás kockázatát.
Azaz a gazdaságdiplomácia feladata az olyan ázsiai innovátorok, mint ProLogium hazánkba vonzása azért, hogy
az európai gyártó- mellett az EU-s, de legalább a régiós energiatárolókkal foglalkozó K+F-bázisok mind nagyobb részben nálunk épüljenek ki.
Ehhez a járműipari bázist érdemes együtt kezelni az épülő hazai MI-adatközpontok energiaigényével. Nem árt gyorsított és egyszerűsített engedélyezési eljárások bevezetésén gondolkodni, természetesen a környezetvédelmi szabályok lehető legszigorúbb betartatásával. Emellett a szoftver- és villamosmérnöki képzéseket még inkább fejleszteni kellene, hogy azok képesek legyenek kiszolgálni a magas hozzáadott értékű munkahelyeket.
Kép: Freepik
Kapcsolódó:

