A hazai munkaerőpiacon ez év tavaszán a stabilitás és a lassú átrendeződés kettőssége látszik: bár a makrogazdasági környezet javulása adhatna okot az optimizmusra, a legfrissebb statisztikák óvatos korrekciót jeleznek a korábbi évek rekordjaihoz képest. Az áprilisi adatok alapján a 15–74 éves korosztályba tartozó foglalkoztatottak létszáma 4 millió 619 ezer főt tett ki, ami első ránézésre továbbra is jelentős tömeget jelent. Ugyanakkor a tavaszi hónapok mélyebb trendjei

a munkaerőpiac enyhe szűkülését, valamint a belső struktúra kedvezőtlen átalakulását vetítik előre.

A statisztikák szerint a vizsgált hónapban a munkanélküliek száma 216 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt.

Hosszabb távú átlagok

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a munkaerőpiac valós dinamikájáról, érdemes a hosszabb távú, háromhavi mozgóátlagokat vizsgálni, amelyek tisztítják a havi szezonális ingadozásokat, ezek a mutatók egyértelműsítik a bázisidőszakhoz viszonyított visszaesést.

A február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 618 ezer fő volt, ami 55 ezerrel marad el az egy évvel korábbi értéktől.

A csökkenést elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiac zsugorodása határozta meg: itt 4 millió 430 ezer fő dolgozott, ami 72 ezer fős mérséklődést jelent éves szinten.

Ez a visszaesés arra enged következtetni, hogy a vállalatok jóval óvatosabbá váltak a felvételek terén. A legaktívabb, 15–64 éves korosztály esetében a demográfiai fogyás és a foglalkoztatottság egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta végül 74,7 százalékot ért el az időszak során.

Stagnáló munkanélküliség

Amíg a foglalkoztatási oldalon lemorzsolódás látható, addig a munkanélküliségi mutatók szintjén látszólagos stagnálást tapasztalhatunk, ám a felszín alatt komoly elmozdulások mentek végbe. A február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos száma 219 ezer főt tett ki. Kiemelendő fejlemény, hogy a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta a férfiak és a nők körében is teljesen megegyezett, ami a nemek közötti korábbi különbségek eltűnését mutatja a munkaerőpiaci kockázatok tekintetében.

Elhúzódó munkakeresés

A leginkább figyelmeztető tendenciák az álláskeresés szerkezetének érdemi átalakulásában érhetők tetten. A munkakeresés folyamata ugyanis elhúzódóbbá vált:

az elhelyezkedés átlagos időtartama jelenleg már 13,1 hónapot vesz igénybe, vagyis a munkanélküliek átlagosan több mint egy évig kénytelenek a piacon maradni.

Negatív tendencia, hogy a tartósan, több mint egy éve állást keresők aránya 2,4 százalékponttal megugrott, amivel elérte a 36,1 százalékot. Emellett a rövid, három hónapnál kevesebb ideje munkát keresők aránya jelentősen, 11,6 százalékponttal esett vissza, amely ollónyílás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac áteresztőképessége csökkent, vagyis aki elveszíti a munkáját, az a korábbiaknál sokkal nehezebben talál újat.

Az idei tavaszi adatok arra figyelmeztetnek, hogy a hazai munkaerőpiac dinamizmusa mérséklődött, és a jövőbeni kihívások fókuszában a tartós munkanélküliség kezelése, valamint az álláskeresők gyorsabb piaci visszaintegrálása kell, hogy álljon.

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép