A Központi Statisztikai Hivatal áprilisi adatai alapján a termék-külkereskedelmi mérleg aktívuma alig 104 millió eurót tett ki, ami egymilliárd eurós csökkenés egyetlen év alatt. A felszín alatt egy érdekes statisztikai paradoxon rajzolódik ki: miközben a kivitt áruk mennyisége 4,9 százalékkal csökkent, a behozatalé pedig 10 százalékkal nőtt, a bevételek euróban mérve mégis emelkedtek. Ezt a furcsa helyzetet a 6,2 százalékkal javuló cserearány, valamint a jelentős árfolyam-erősödés tette lehetővé.

A forint az euróval szemben több mint 9, a dollárhoz viszonyítva pedig 13 százalékot erősödött a tavalyi évhez képest, így a zsugorodó exportvolumen ellenére a kivitel értéke 13,2 milliárd euróra nőtt.

A beruházások hajtják az importot

A mérleg romlása mögött a hazai ipar gerincét adó árufőcsoportok állnak, különösen szembetűnő a gépek és szállítóeszközök kategóriája, ahol a behozatal volumene 23 százalékkal nőtt, miközben az exportjuk enyhén visszaesett. Ez a hatalmas gépigény – amely önmagában 10 százalékponttal dobta meg az ország teljes importját – néhány komolyabb hazai beruházási vagy alkatrész-felhalmozási hullámnak tudható be,

feltehetően nem függetlenül az olyan nagy gyárak felpörgésétől, mint a debreceni BMW és a CATL vagy a szegedi BYD, és más, hasonló nagyberuházások.

A feldolgozott termékek piaca is hasonlóan gyengélkedett, ami érezhetően visszahúzta a nemzetgazdaság exportteljesítményét. Egyedül az energiahordozók behozatala csökkent minimálisan , jobbára a mérséklődő belső fogyasztásnak köszönhetően.

Kétarcú nemzetközi piacok

Földrajzi értelemben továbbra is az Európai Unió határozza meg a magyar piacot, ide irányul az exportunk közel háromnegyede, és a behozatalunk 69 százaléka is innen érkezik. Bár az uniós tagállamok felé a kereskedelem egyenlege több mint 400 millió euróval romlott, a mérleg még így is komoly, 829 milliós többletet mutat. Egészen más azonban a helyzet az EU-n kívüli országokkal:

ezen a téren a 14 százalékos importnövekedés és az 5 százalékos exportcsökkenés már jelentős, 725 millió eurós passzívumot hozott össze áprilisra.

Kettős szorításban

Az év első négy hónapjának összesített számai – közel kétmilliárd eurós egyenlegromlással – egyértelműen jelzik, hogy a magyar külkereskedelem kettős szorításba került. Az európai piacok lanyhuló kereslete gátat szab a kivitel bővülésének, miközben a hazai gazdaság kiugró gép- és eszközigénye pörgeti a behozatalt. Jelenleg az erős forint és a kedvező árarányok még elfedik a reálgazdasági teljesítmény visszaesését és megvédik a mérleget attól, hogy jelentősebb deficitbe forduljon. Ha azonban az import és az export volumene továbbra is ilyen ütemben távolodik el egymástól, az hosszabb távon érdemi kihívást jelenthet a magyar gazdaság számára.

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép