Elöljáróban érdemes felidézni, hogy az április végén érkezett első becslés szerényebb teljesítményt vetített előre, így a mostani második és a részletes adatközlés még kellemesebb meglepetést okozott a piacnak. Az év első negyedévében a GDP volumene az előző három hónaphoz képest 0,8 százalékos növekedést mutatott – ami jócskán felülmúlta a szakértők által várt 0,5 százalékos szintet –, míg az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal bővült.

Ilyen dinamikus negyedéves GDP-emelkedésre három és fél éve nem volt példa.

Nő a belső fogyasztás

Ha egyetlen tényezőt kellene megnevezni, ami a hátán vitte az év eleji kilábalást, az a robusztus belső fogyasztás, amely nem volt független az év eleji kampányidőszak költekezésétől. A háztartások tényleges fogyasztása látványos, 4,9 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, amiben alapvető szerepet játszottak a tavaszi választásokat megelőzően kifizetett jelentős béremelések, amelyek megemelték a lakosság vásárlóerejét. Szinte minden kategóriában növekedésről számoltak be, a tartós fogyasztási cikkektől a szolgáltatásokig.

Ez a fogyasztási boom adta a GDP-bővülés fő hajtóerejét, ám közben az új kormány egy erősebb belső lakossági piacot, de költségvetési szempontból igencsak kifeszített büdzsét örököl.

Szolgáltatások előre, építőipar a lejtőn

A termelési oldalt vizsgálva jól látszik, hogy a gazdaság szerkezete felemás képet mutat. A növekedés bajnokai a szolgáltatások voltak, amelyek 1,4 százalékponttal járultak hozzá a GDP alakulásához. Ezzel szemben a többi szektor teljesítménye erősen hullámzó. Az ipar kezd magához térni (0,8 százalékos negyedéves bővülés), amit a feldolgozóipar és a debreceni BMW-gyár termelésének vártnál gyorsabb, az iX3 modelleknek köszönhető felpörgése is támogatott a negyedév során.

Közben az építőipar teljesítménye komoly féknek bizonyult: a szektor hozzáadott értéke 4,3 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, ami 0,1 százalékponttal rontotta a bruttó hazai terméket.

Egyensúlyromlás

Bár a belföldi felhasználás 6,6 százalékkal bővült, ennek komoly böjtje lett a külkereskedelemben. Mivel a hirtelen megugró hazai fogyasztást jelentős részben importból fedeztük, a behozatal megugrott, miközben az export gyengélkedett. Ez a kedvezőtlen jelenség, vagyis

a külkereskedelmi forgalom egyenlege 4,5 százalékponttal rántotta vissza a gazdasági teljesítményt, ami jelentősen tompította a belső motorok hatását.

Mit hozhat a jövő?

A fentiek miatt középtávon vannak kérdőjelek. Azaz a jövő a szép negyedéves kezdés ellenére kényes egyensúlyozást követel meg: a növekedést ugyanis úgy kellene fenntartani, hogy közben a kormányzat a halaszthatatlan költségvetési konszolidációt is végrehajtja.

A forint tavaszi erősödése és a választások utáni javuló bizalmi indexek optimizmusra adnak okot

– olyannyira, hogy a jegybank szerint az éves növekedés közelebb lehet a 2 százalékhoz. Ugyanakkor a német, illetve az európai gazdaság hektikussága, valamint az iráni konfliktus okozta energiaválság kockázatai miatt korai még hátradőlni.

Kiemelt kép: Freepik

Kapcsolódó: