A KSH legfrissebb adatai szerint 2,463 milliárd eurós többlettel zárta az idei év első negyedét a hazai szolgáltatás-külkereskedelem. Bár a nominális euróegyenleg enyhén nőtt az előző év azonos időszakához képest, a forintban számított mutatók romlása és a negyedéves bázisú csökkenés strukturális lassulásra figyelmeztet.
Éves összevetésben a szolgáltatások euróban számított exportja 4,5, az importja 4,8 százalékkal bővült, így a realizált 2,463 milliárd eurós aktívum 94 millióval meghaladja az egy évvel korábbi szintet. A forint érdemi erősödése miatt azonban a hazai fizetőeszközben számított statisztika csökkenést mutat: forintban kifejezve az export 0,9, az import pedig 0,6 százalékkal mérséklődött, így a 946 milliárd forintos többlet 14 milliárddal elmarad az előző évitől. Negyedéves bázison még szembetűnőbb a megtorpanás:
az előző negyedévhez képest az export forintban kifejezett értéke 13, az importé 8,9 százalékkal esett, ami 685 millió eurós egyenlegcsökkenést eredményezett.
Szerkezeti átrendeződések
A negyedéves aktívumot döntően a szállítás (713 millió euró), a turizmus (659 millió) és a bérmunka (581 millió) eredményezte. Az igazi egyenlegjavulást a turizmus és a bérmunka hajtotta, amit viszont fékezett az üzleti szolgáltatások – jobbára az árfolyamváltozások számlájára írható – többletének 99 millió eurós csökkenése. A kereskedelmi szerkezet továbbra is rendkívül koncentrált:
az üzleti szolgáltatások a teljes export 45, importoldalon pedig az 56 százalékát tették ki.
Európán van a fókusz
A szolgáltatásexportunk 63, az importunknak pedig a 72 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ahol 980 millió eurós többlet keletkezett, ami 31 milliós javulás. Az uniós egyenleget az Ausztriával (85 millió euró) és Dániával (38 millió) szembeni növekedés segítette, amit az Írországgal szemben 63 millió euróra emelkedő passzívum rontott.
Első számú partnerünk a szolgáltatások terén továbbra is Németország 18 százalékos részesedéssel, mögötte az Egyesült Államok áll 8,7, valamint Ausztria 6,8 százalékkal.
Kilátások középtávon
A friss adatsor alapján egyértelmű, hogy a hazai szolgáltató szektor elérte az expanziós határait. A forintalapú mutatók zsugorodása jelzi, hogy a látszólagos eurós növekedés mögött nagyrészt a friss árfolyamváltozások állnak, nem pedig a volumen valós bővülése. A jövőbeli kilátásokat terhelő legnagyobb kockázat az, hogy
a külső egyensúlyt egyre inkább a kitettebb, ciklikus ágazatok, mint a turizmus és a szállítás tartják a hátukon, miközben a magas hozzáadott értéket képviselő üzleti szolgáltatások terén – egyelőre a forint erősödése miatt – pozícióvesztés látható.
Ha a következő negyedévekben nem sikerül javítani a tudásalapú szegmensek nemzetközi versenyképességét, úgy a szolgáltatás szektor növekedési motor szerepe csökkenhet.
Kapcsolódó:
