Az MI-forradalom olyan áraméhséget szabadít el az Egyesült Államokban, amire a hálózat sincs felkészülve. A Goldman Sachs szerint az adatközpontok energiaigénye jövőre több mint a duplájára nőhet, emellett több régióban merülnek fel ellátásbiztonsági kockázatok.
A Goldman Sachs Research úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia iránti növekvő igény ösztönzi az új adatközpontok építését. Ennek következtében az amerikai létesítmények energiafogyasztása két éven belül több mint megduplázódhat.
Az amerikai adatközpontok energiaigénye a tavalyi 31 gigawattról jövőre várhatóan 41-re, majd az azt követő évben 66-ra emelkedik. Ez az előrejelzés azon a becslésen alapul, hogy a tengerentúli létesítmények kapacitása a jövő év végére körülbelül 95 GW-ra nő, ami több mint kétszerese a tavaly év végi szintnek, valamint egy 70 százalékos kapacitáskihasználási arány feltételezésén.
A növekedés üteme jelentős. A Goldman Sachs szerint az évről évre történő kapacitásbővítés az idén 13,6, jövőre pedig 36,3 GW-ra emelkedik, szemben a 2024-es 6,4 GW-os és a 2025-ös 8,5 GW-os bővüléssel. Az előrejelzések az Aterio adatközponti fejlesztési ütemterveire támaszkodnak, amelyek kiterjednek a helyszínekre, az engedélyezési folyamatra, a hivatalos bejelentésekből származó építési állapotra és a műholdas felvételekre.
Persze nem minden ambiciózus építési ütemterv valósul meg működő létesítmények formájában. Az adatok szerint a soron következő egy évben üzembe helyezendő adatközpontok mindössze 72 százaléka indult el ténylegesen. A Goldman Sachs szerint minél távolabbi időpontra tervezik egy projekt üzembe helyezését, annál kisebb az esélye annak, hogy a tervek szerint befejeződik.
Számos tényező magyarázza a tervek és a valóság közötti eltérést. Az adatközpont-fejlesztők gyakran egyszerre több régióban is benyújtanak kérelmet, aztán csak a legkedvezőbb helyszínen folytatják a munkát. A késedelem leggyakoribb oka az ellátási lánc és a munkaerő hiánya. Egy tipikus adatközpont építése 18–24 hónapot vesz igénybe, miután megkapta az engedélyeket.
Ezeket a kockázatokat figyelembe véve a jövő évre tervezett kapacitás körülbelül 60 százaléka valósulhat meg időben, ami a következő két évben mintegy 50 százalékra csökken. Még ezekkel a kiigazításokkal is jelentős marad a várható bővítés: csak az idei év utolsó három negyedévében 11,5 GW várható az első negyedévi 2,2 után.
Áramigény-növekedés: közép-atlanti és középkontinentális államok
A Goldman Sachsnak a villamosenergia-igényre vonatkozó előrejelzésében jelentős regionális különbségek mutatkoznak. Jövőre a közép-atlanti, a texasi és a középkontinentális árampiacokon az adatközpontok átlagos éves bővülése egyenként meghaladja a tavalyi szövetségi szintű összbővülést.
Ennek a következményei eltérők, az elemzésben az áll, hogy a közép-atlanti, a középkontinentális és az északnyugati piacon nőtt az áramellátás megbízhatóságával kapcsolatos kockázat, mivel a tervezett termelőkapacitás-bővítés korlátozott a beérkező adatközponti kereslet áradatához képest. Emiatt ezek a régiók kénytelenek lehetnek elutasítani néhány jövőbeli létesítmény üzembe helyezését.
Ezzel szemben Texasban és Georgiában csak marginális csökkenés lesz tapasztalható, mivel mindkét régióban jelentős új áramtermelő kapacitás áll előkészítés alatt, ami segíthet a további terhelés felszívásában. Az olyan piacokon, mint Tennessee, New England és Florida, valószínűleg korlátozott lesz az adatközpontok bővítése, mivel a piac már most is szinte telített.
Az áramellátás és az ügyfelekhez való eljutási idő az a két fő tényező, ami meghatározza, hogy az adatközpontok hol telepíthetők.
A Goldman Sachs szerint az amerikai létesítmények részesedése a nyári csúcsigényben a tavalyi 4,1-ről 5,3 százalékra emelkedik az idén, majd 8,5-re a következő évben. Mindez hatással lesz a villamosenergia-árakra és a hálózat stabilitására az egész országban.
Mindezek ellenére elég sok a bizonytalanság. Rosszabb esetben a késések és a lemondások a beüzemelhető kapacitás mértékét a jelenlegi előrejelzések alá csökkenthetik, míg ha minden jól alakul, a még nem tervezett új projektek a tényleges bővítést a tervezettnél magasabb szintre emelhetik, különösen évek múlva. A megnövekedett beruházási kiadások a kivitelezési határidőket egy évre is lerövidíthetik, ami a korábbiaknál gyorsabb kiépítést eredményez.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
