A tavasz második hónapja érezhető lassulást hozott a magyar boltokban, különösen a rendkívül erős márciusi eredmények fényében, amikor a kiskereskedelem volumene naptárhatástól megtisztítva még nagyobb, 8,2 százalékos éves növekedést produkált. Ehhez képest

az áprilisi 3,6 százalékos éves bővülés jelentős dinamikavesztést jelent, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerinti 1,2 százalékos havi zsugorodás pedig azt jelzi, hogy a fogyasztási lendület átmenetileg megtört.

Ugyanakkor az év első négy hónapjának mérlege pozitív képet mutat: január–áprilisban a teljes forgalom volumene a megtisztított adatok alapján 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Folyó áron az országos kiskereskedelmi forgalom áprilisban elérte az 1742 milliárd forintot, aminek a 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben realizálódott, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 36, az üzemanyagtöltő állomások pedig 16 százalékkal részesedtek a teljes kosárból.

Kétarcú élelmiszerpiac

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben éves szinten 3,4 százalékos volumennövekedést láthatunk, ami a szektoron belül komoly belső átrendeződést takar. A piac gerincét és a forgalom 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene ugyanis 5,2 százalékkal növekedett, a specializálódott szaküzletek viszont 2,7 százalékos visszaesést szenvedtek el.

Hasonlóan felemás képet mutat a nem élelmiszer-kiskereskedelem, amely 2,6 százalékos bővülést könyvelhetett el.

A gyógyszer- és illatszerüzletek forgalma kiemelkedően, 7,7 százalékkal nőtt, ahogy a bútor-, valamint műszakicikk-boltok is 4,6 százalékos pluszt mutattak. Ezzel szemben a textil-, a ruházati és a lábbeliüzletek forgalma 2,7, a használtcikk-boltoké pedig 4 százalékkal csökkent, az internetes és csomagküldő kiskereskedelem ugyanakkor szerényebb, 2,7 százalékos növekedést tudott felmutatni a bázisidőszakhoz képest.

Korrigált az üzemanyagpiac

Az áprilisi statisztikák egyik legfontosabb tanulsága az üzemanyag-értékesítés alakulása, amely bár éves szinten még mindig a leggyorsabban bővülő szegmens a maga 9,1 százalékos növekedésével, havi alapon komoly korrekciót mutat. Az év első négy hónapjában a benzinkutak forgalma naptárhatástól megtisztítva így is 10,6 százalékkal szárnyalta túl a bázisidőszakot,

ám havi összevetésben az üzemanyag-forgalom tetemes, 5,5 százalékos zsugorodást mutat.

Ez azt jelenti, hogy a feltehetően a háború miatti márciusi pánikvásárlások intenzitása áprilisra érezhetően alábbhagyott, és a piac elkezdett konszolidálódni. Ugyanakkor a bázishatások miatt májusban az üzemanyag-forgalom további mérséklődése várható, ami a közeljövőben a teljes kiskereskedelmi mutatóra is negatív nyomást gyakorolhat.

Reálbérek és inflációs kockázatok

A szakértők úgy vélik, hogy a vártnál gyengébb áprilisi adatok ellenére a lakossági fogyasztás trendszerű bővülése középtávon nincs veszélyben, mivel annak a jövedelmi helyzet és a konjunktúraérzet javulása továbbra is stabil hátteret biztosít. Elemzők szerint a reálbérek emelkedése miatt a kiskereskedelmi szektor növekedése fennmarad a következő hónapokban, még ha inkább az áprilisi, mérsékeltebb tempó környékén is.

Ám az év vége felé közeledve a magasabb várt infláció már gátat szabhat a lendületnek. Ez a forgatókönyv persze nagyban függ a geopolitikai feszültségek, különösen az iráni konfliktus és a nemzetközi olajárak alakulásától. Rövid távon viszont a lakossági fogyasztás a második negyedévben is hozzájárulhat a GDP növekedéséhez, de a korábban vártnál feltehetően szolidabb mértékben támogatja majd a hazai gazdaság talpra állását.

Kép: Freepik

Kapcsolódó: