Az amerikai exportkontroll rövid távon lassítja Kína hozzáférését a legfejlettebb MI-chipekhez, hosszabb távon azonban önállóbb kínai félvezető-ökoszisztémát építhet. Ez a technológiai leválasztás azonban új versenytársat teremt a Nyugat számára és Európának is üzen.
A New York-i Cornell Egytem arXiv oldalán megjelent friss tanulmány szerint az amerikai exportkontroll hosszabb távon felgyorsíthatja Kína technológiai önállósodását, ami nem más, mint az exportkontroll paradoxona.
Azaz a szabályozás stratégiai fegyverként indul, de e tartós nyomás ösztönözheti az önálló kutatás-fejlesztést, az alternatív beszállítói láncok kiépítését és a hazai iparépítést felemelkedését.
A szerzők szerint az Egyesült Államok és Kína mesterségesintelligencia-versenyében az exportkorlátozás kiterjed a fejlett chipekre, a tőkére, a szakemberekre és a félvezetőgyártáshoz szükséges kritikus nyersanyagokra, miközben a túl széles körű biztonsági szabályozások miatt jogi eljárások indulhatnak a WTO-nál.
Washington ezért még 2022 októberében meghúzta az első határvonalat: a BIS, vagyis az amerikai Kereskedelmi Minisztérium exportellenőrzésért felelős hivatalának új szabályai korlátozták Kína hozzáférését a fejlett számítási chipekhez, a szuperszámítógépekhez, a félvezetőgyártó berendezésekhez és az integrált áramkörökhöz kapcsolódó gyártási kapacitásokhoz. Ezt követte a 2023. októberi szigorítás, a 2024. áprilisi pontosítás, majd még ugyanabban az évben a decemberi csomag, amely új szabályokat vezetett be 24-féle félvezetőgyártó berendezésre, három szoftvereszköztípusra és a nagy sávszélességű memóriára.
Ennek a rövid távú hatása, hogy a kínai vállalatok számára drágábbá, lassabbá és jogilag kockázatosabbá válik a legmodernebb Nvidia és AMD chipek, a nyugati gyártóberendezések, a litográfiai megoldások, a tervezőszoftverek és a HBM-memóriák beszerzése. A tavaly januári AI Diffusion Rule, vagyis a fejlett MI-technológiák globális terjedését korlátozó amerikai szabályozás tovább vitte volna ezt a szigorítást, mert egy általános engedélyezési eljárást kapcsolt volna a fejlett számítási integrált áramkörökhöz és egyes zárt MI-modellekhez, csakhogy ezt a Trump-adminisztráció végül májusban visszavonta, és egy új szabályt ígért.
Kína válasza: önellátás, ellenkorlátozás, új piac
Peking válasza erre technológiai ellenintézkedések voltak: a galliumra, a germániumra, a grafitra, az antimonra és a ritkaföldfémekre korlátozásokat vezetett be, 2024 decemberében pedig az Egyesült Államok felé megtiltotta vagy erősen mérsékelte több kettős felhasználású anyag exportját. Tavaly áprilisban a közepes és nehéz ritkaföldfémek – köztük a szamárium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a lutécium, a szkandium és az ittrium – kerültek exportkontroll alá, miközben Kína panasszal élt a WTO-nál az amerikai intézkedések miatt.
A jelek azonban azt mutatják, hogy a tiltás egyre nagyobb belső keresletet teremt a kínai megoldások számára.
A Huawei Ascend család, az SMIC gyártási szerepe, a DeepSeek megjelenése és a kínai adatközponti beszerzések abba az irányba mutatnak, hogy az ázsiai ország a hozzáférési korlátozásokat a saját iparának fejlesztésére használja fel. A Financial Times értesülését átvevő Reuters szerint a Huawei MI-chipbevételei az idén legalább 60 százalékkal, nagyjából 12 milliárd dollárra nőhetnek a tavalyi 7,5 milliárd után.
Ez a folyamat emlékeztet az orosz agrárimport-helyettesítésre, amikor is a 2014 utáni szankciós környezet és az élelmiszer-embargó rövid távon sokkot és áremelkedést okozott, hosszabb távon viszont teret adott a hazai termelőknek, átrendezte a beszállítói kapcsolatokat és több termékcsoportban növelte az önellátást.
A félvezetőipar ennél azért jóval bonyolultabb: nanométeres gyártástechnológia, litográfia, EDA-szoftver, fejlett csomagolás, memória, energia, mérnöki tudás és globális beszállítói fegyelem kell hozzá. A tanulság mégis hasonló: a tartós külső nyomás versenytársakat teremthet.
Magyarország számára mindez iparpolitikai kérdés. A HIPA idei autóipari összefoglalója szerint a hazai járműiparban több mint 700 vállalat, nagyjából 70 Tier-1-beszállító, 10 OEM, a világ 100 legnagyobb Tier-1-beszállítójából 40, félvezetőkhöz, high-tech elektronikához, ADAS-, MI-, V2V- és V2X-megoldásokhoz kapcsolódó kompetenciák, valamint több mint 162 ezer foglalkoztatott található. Ez azt jelenti, hogy a technológiai szétválás a magyar beszállítói, beruházási és megfelelőségi döntésekben is megjelenik.
Számunkra ezért a következő évek stratégiai kérdése, hogy mely beszállítók, vezérlőelektronikák, szenzorok, MI-komponensek, chipek, szoftverek és adatkapcsolati megoldások kötődnek amerikai, európai vagy kínai technológiai platformhoz, illetve ez hol jelenthet megfelelőségi, ellátásbiztonsági vagy beruházási kockázatot.
Kapcsolódó:
