A Trump-kormányzat egy új iránymutatást adott ki, amelynek értelmében számos zöldkártyát – azaz az Egyesült Államokban való törvényes állandó tartózkodási engedélyt – igénylő bevándorlónak el kell hagynia az országot, majd a kérelmét a származási országából kell benyújtania. Annyi kiskapu azért maradt, hogy a bevándorlási hivatalokban dolgozóknak mérlegelési jogkört biztosítanak az esetek egyedi elbírálásához.

A Pew Research Center elemzése szerint ez az új iránymutatás évente több százezer embert érinthet, ugyanis a századforduló óta a zöldkártyák körülbelül fele olyanokhoz került, akik már az Egyesült Államokban éltek.

Az USA 2024-ben mintegy 1,36 millió zöldkártyát adott ki, és ezek 58 százaléka szintén olyanokhoz került, akik már az országban éltek. A többit új bevándorlók kapták, akik a szülőhazájukban az amerikai konzulátusokon keresztül nyújtották be a kérelmüket.

A kormány új iránymutatása azonban korlátozhatja az úgynevezett „státuszmódosítási” (AOS) eljárást, amely eddig lehetővé tette, hogy azok a bevándorlók, akik legálisan ideiglenesen az Egyesült Államokban élnek, az ország elhagyása nélkül állandó lakosokká váljanak.

Az új iránymutatásban a kormányzat „visszatér a törvény eredeti szándékához”, azaz bezárja a bevándorlási folyamat kiskapuit. A demokraták azonban azzal érvelnek, hogy ez feldolgozási késedelmekhez, családok szétválasztásához és munkahelyek megszűnéséhez vezethet, valamint korlátozhatja a legális bevándorlás útjait.

Vannak, akik érintettebbek

Azon bevándorlókat érinti majd leginkább ez a változás, akik már az Egyesült Államokban élnek. Vagyis szinte az összes menekült és menedékjogot élvező státuszkiigazítás útján válik állandó lakossá.

2024-ben a munkavállaláson alapuló zöldkártyák 69 százalékát az USA-ban adták ki, és közülük sok kérelmező először ideiglenes, például H1–B vízummal érkezik, majd az Egyesült Államok elhagyása nélkül vált át zöldkártyára.

Az állandó lakosok státuszát igénylők közül a legtöbb amerikai állampolgár közvetlen hozzátartozója már az országban tartózkodik, és közülük 2024-ben a zöldkártyát kapottak 60 százaléka az USA-n belüli státuszmódosítás révén szerezte meg azt.Ezzel szemben egyes bevándorlók esetén a kérelmeket többnyire az Egyesült Államokon kívül dolgozzák fel.

A családjuk által támogatottak több mint 90 százaléka a származási országából nyújtja be a kérelmét, és az elmúlt két évtizedben a többségük újonnan érkezett az USA-ba.

Létezik az úgynevezett sokszínűségi vízum is, amelyhez sorsolás útján lehet jutni. Akik ilyet nyernek, azok még nagyobb valószínűséggel az újonnan érkezők közé tartoznak. Szinte az összes ilyen vízumot más országok amerikai konzulátusain adják ki, 2024-ben ezek aránya 97 százalék volt. (2025 decemberétől az amerikai külügyminisztérium felfüggesztette az új zöldkártyák kiadását a sokszínűségi vízumprogram keretében.)

Az Egyesült Államokban a státuszukat megváltoztatók csupán néhány országból érkeznek.

A 2024-ben Kubából bevándorlók közül többen szereztek zöldkártyát státuszmódosítás útján, mint bármely más ország állampolgárai: 87 százalék, azaz több mint 155 ezer ember kapta meg. Ez tükrözi a legutóbbi migrációs statisztikákat és a Kubára vonatkozó speciális politikákat – például sok kubai feltételesen szabadlábra helyezett és menekült módosította a státuszát.

Mexikó is jelentősen hozzájárult az AOS zöldkártya-jóváhagyásokhoz 2024-ben, a közép-amerikai országból érkezők mintegy 65 százaléka vált így állandó lakossá. Ez nem kiugró szám, hiszen 2006 óta ez az arány körülbelül 50 százalék vagy annál magasabb, és számos mexikói bevándorló amerikai állampolgár közvetlen hozzátartozójaként nyújtja be a kérelmét – ezeket az igényeket leginkább az Egyesült Államokban bírálják el.

E tekintetben a Kínából és Indiából érkezők is sokan vannak, ennek nagyrészt az az oka, hogy az ezekből az országokból származó bevándorlók leginkább munkavállalói engedélyen keresztül igyekeznek állandó jogállást szerezni. 2024-ben a kínaiak 66, míg az indiaiak 61 százaléka így kapta meg a zöldkártyáját.

Sokan élnek az Egyesült Államokban ideiglenes vízummal

Nem a zöldkártya az egyetlen módja annak, hogy a bevándorlók legálisan éljenek az USA-ban. Több millió ember tartózkodik az országban ideiglenes, azaz nem bevándorlói vízummal, például nemzetközi diákként, szezonális vagy speciális szakképzett munkavállalóként. Ezeket a csoportokat nem érintené közvetlenül a kormányzat új iránymutató feljegyzése.

A döntés hátulütői

A lépés a legális bevándorlás egyik legfontosabb területét érinti, hiszen míg a Trump-kormányzat kommunikációja gyakran az illegális migráció visszaszorítására összpontosít, ez az intézkedés elsősorban azokat érinti, akik jogszerűen tartózkodnak az Egyesült Államokban, vagyis a magasan képzett munkavállalókat és az amerikai állampolgárok családtagjait. Ezért a döntés politikai üzenete az, hogy Washington a bevándorlási rendszer egészét szigorúbb ellenőrzés alá kívánja vonni.

Ennek a legnagyobb kockázata azonban a tehetségvonzás gyengülése. Az USA technológiai és innovációs fölénye ugyanis részben azon alapul, hogy a világ legképzettebb mérnökei, kutatói és informatikusai viszonylag kiszámítható úton juthattak állandó tartózkodási engedélyhez az országban. Ha azonban ez a folyamat hosszabb, bizonytalanabb és költségesebb lesz, akkor egyre többen választhatnak alternatív célországokat, például Kanadát, Ausztráliát vagy egyes európai államokat, amelyek versenyeznek is a magasan képzett munkaerőért. Politikai szempontból ez a mostani intézkedés jól illeszkedik a Trump-féle America First stratégiába, miszerint a Fehér Ház számára a bevándorlás szigorítása egy fontos belpolitikai eszköz, amellyel mobilizálni lehet a republikánus szavazóbázist. Vagyis a szabályozás ezért inkább identitáspolitikai és szuverenitási üzenet, nem pedig egy adminisztratív reform. A döntés egyértelmű jelzés arról, hogy a kormányzat kész a legális migrációs utak szűkítésére is, ami hosszabb távon növelheti az Egyesült Államok munkaerőpiaci és innovációs kihívásait, illetve erősítheti a versenytárs országok pozícióját a tehetségekért folyó küzdelemben. Az intézkedés stratégiai jelentősége ezért inkább a másodlagos hatásaiban, mintsem az azonnali következményeiben rejlik.

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép