Június 5-én a montenegrói Tivat városában tartották meg a Nyugat-Balkán-csúcsot. António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs előtti napokban végiglátogatta a térség fővárosait, ezzel szimbolikus üzenetet küldve a csatlakozni váró tagállamoknak. Ahogy a csúcstalálkozón is kifejezésére juttatta, az unió bővítés iránti elköteleződése valós, amiben kitüntetett szerepet tulajdonít Montenegrónak, a házigazdának, amely a legvalószínűbb következő EU-tag.

A fokozatos integráció jele a kiterjesztett roaming

Az Európai Unió tudja, hogy a bővítés ügyében az ígérgetés már kevés, a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni államoknak konkrétumokat kell felmutatni az EU-s bővítési motiváció megőrzése érdekében, illetve hogy az integrációpárti politikusok is megtarthassák a hatalmukat és a pozíciójukat az euroszkeptikus politikai erőkkel szemben.

A Tanács friss döntése is ennek a bizalomnak a további erősítésére, megtartására szolgál:

június 4-én ugyanis az Tanács jóváhagyta, hogy a Bizottság tárgyalásokat kezdjen Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával is az úgynevezett Roam Like at Home rendszer kiterjesztésével kapcsolatosan.

Ennek az előnyeit az EU-n belül utazó uniós polgárok már majdnem tíz éve élvezhetik, hogy roaming- és többletköltségek nélkül telefonálhatnak és használhatják a mobiladat-kapcsolatukat. A rendszer kiterjesztése nemcsak turisztikai szempontból jár sok előnnyel a balkáni országokba látogatók, illetve onnan az unió területére utazók számára, hanem ezáltal ők is közelebbinek fogják érezni magukhoz az Európai Uniót, megtapasztalva a tagság előnyeit, amivel formálhatják a csatlakozással kapcsolatban alapvetően vegyes közvéleményt és közhangulatot.

A francia–német javaslat

A bővítés terén hagyományosan kritikus Franciaország, illetve Németország egy új „előcsatlakozási” javaslatot tett közzé, amely szerint

a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt hozzáférést kapnának egyes uniós programokhoz, oktatási és kutatási kezdeményezésekhez, energetikai és ipari együttműködésekhez, valamint az egységes piac bizonyos részeihez. Továbbá részt vehetnének egyes uniós miniszteri találkozókon is, egyelőre szavazati jog nélkül.

Ez nagyban segítené az integráció folyamatát részben a politikai elit „uniós szocializációján” keresztül, részben azzal, hogy ezáltal kapnának némi beleszólási lehetőséget mégis csak az uniós döntéshozatali mechanizmusokba.

Ezek a fejlemények azért is fontosak, mert a Nyugat-Balkán hosszú ideje az uniós bővítési politika egyik legérzékenyebb térsége. A régió országai már évek, több esetben évtizedek óta várnak a csatlakozási folyamat érdemi előrehaladására, miközben a földrajzi helyzetük, a munkaerő-tartalékaik és a kritikus nyersanyagaik miatt a stratégiai jelentőségük továbbra is erős.

Ha azonban az EU nem tud hiteles és kiszámítható menetrendet kínálni számukra, az más nagyhatalmi szereplők térnyerését erősítheti a térségben, ami hosszabb távon az európai gazdasági és biztonsági érdekeket is gyengítheti.

Koszovó újra választ

Június 7-én, vasárnap 18 hónapon belül a harmadik előrehozott választást tartják Koszovóban a köztársasági elnök megválasztása körüli parlamenti elakadás miatt.

Ez a politikai bizonytalanság természetesen Koszovó EU-s csatlakozási esélyeire sincs pozitív hatással, hiszen érdemi kormányzás hiányában nehezen valósíthatók meg a kért reformok.

Ukrajna és Moldova kérdése

Magyarország csatlakozási vétójának feloldásával Ukrajna EU-s csatlakozási folyamatában is hamarosan elindulhatnak a tárgyalások.

A tervek szerint a jövő január 15-i luxemburgi kormányközi konferencián már formálisan is megnyílhat az első klaszter, amennyiben a tagállamok közötti ez irányú konszenzus fennmarad.

Moldova kérdéseben is úgy tűnik, hogy előrelépést hozhat a következő időszak. Marta Kos bővítési biztos június elején Kisinyovban tárgyalt az igazságügyi reformokról, a beruházásokról és a június 22-i második EU–Moldova-csúcs előkészítéséről. A hónap elején az EU–Moldova beruházási konferencián egy legfeljebb 641 millió eurónyi beruházási tervet és projektkezdeményezést jelentettek be nemzetközi pénzügyi intézményekkel, magánszektorbeli partnerekkel és közszereplőkkel együttműködésben. Ez a csomag az energetika, a digitális fejlődés, az oktatás, a mezőgazdaság és az értékláncokhoz való kapcsolódási terén erősítheti az országot. Emellett Moldova 2025–2027-es növekedési terve 1,9 milliárd eurót kaphat az EU-tól, természetesen különböző reformfeltételekhez kötve. Mindez azt jelzi, hogy ez a geostratégiai szempontból fontos ország egyre közelebb került a csatlakozáshoz.

Mindezekből jól látszik, hogy beindulhat az EU bővítése, és a szimbolikus politikai gesztusokon túl a mostani konkrét lépések elősegítik a bővítési fáradtság leküzdését.

Kapcsolódó:

Brüsszeli gázlángozás a Nyugat-Balkán felé?

Borítókép: Mesterséges intelligencia (ChatGPT) által készített kép