A hidegháború idején a Szovjetunió uralta az űrindítások statisztikáit, a 2020-as évekre azonban gyökeresen megváltozott az erőviszony. Tavaly az Egyesült Államok 181 sikeres projektet hajtott végre, közel kétszer annyit, mint Kína, és több mint tízszer többet Oroszországnál.

Az első űrkorszak 1957-ben kezdődött, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik–1-et. Ez az esemény a technológiai áttörésen túl a hidegháború egyik legfontosabb stratégiai frontját is megnyitotta, ugyanis a következő évtizedekben Moszkva tartós előnyt épített ki az indítások számában. A szovjet program az 1960–80-as évek jelentős részében rendszeresen megelőzte az Egyesült Államokat. Kiemelkedik az 1969-es esztendő, amikor az amerikai Apollo–11-küldetés ugyan embert juttatott a Holdra, de az éves indítások számában a Szovjetunió fölényben maradt: 82 állt szemben a 41 amerikaival.

A szovjet aktivitás a történelmi csúcsát 1982-ben érte el, amikor 108 indítást hajtott végre, az Egyesült Államok ugyanabban az évben mindössze 18-at.

A második űrkorszakot a Szovjetunió összeomlása nyitotta meg. Az 1991 utáni időszakban Oroszország indítási kapacitása csökkent, az Egyesült Államok viszont stabilizálta a pozícióját. Ugyanebben az időszakban jelent meg új szereplőként Kína, amely azonban az ezredforduló környékén még szerény számokat produkált, 2000-ben csupán 5, míg 2010-ben 15 indítást hajtott végre, melyek akkoriban nem tűntek különösen jelentősnek, ám később ezek alapozták meg a kínai űrprogram gyors növekedését.

A harmadik űrkorszak 2016 körül kezdődött, az elemzés ezt az időszakot a kereskedelmi űripar áttöréséhez köti. A legfontosabb változást az újrafelhasználható rakéták elterjedése hozta, amely radikálisan csökkentette az indítási költségeket és lehetővé tette a számuk ugrásszerű növelését.

Ebben a korszakban az Egyesült Államok már nem kizárólag állami programokra támaszkodott, a magánszektor – mindenekelőtt a SpaceX – a globális űripar meghatározó szereplőjévé vált. Az amerikai indítások száma meredeken emelkedett, 2022-ben még 78 áll szemben a kínai 64-gyel, vagyis a két ország viszonylag közel állt egymáshoz. A különbség azonban rövid idő alatt jelentősen nőtt, tavaly az Egyesült Államok rekordnak számító 181 indítást hajtott végre, Kína 93-at, Oroszország pedig mindössze 17-et. Ez azt jelenti, hogy az USA egyetlen év alatt közel kétszer annyi rakétát indított, mint Kína, és több mint tízszer többet Oroszországnál.

A fenti grafikon egy másik fontos tendenciára is rámutat, arra, hogy az űrverseny jelentése alapvetően megváltozott. A rakéták ma már műholdas internethálózatokat, katonai kommunikációs rendszereket, navigációs szolgáltatásokat, megfigyelőrendszereket és adatgazdasági infrastruktúrát támogatnak. Az a szereplő, amelyik képes nagy mennyiségben és alacsony költséggel pályára juttatni eszközöket, előnybe kerül a távközlésben, a félvezetőiparban, a védelmi technológiákban és számos magas hozzáadott értékű iparágban. A hidegháborús állami űrverseny így technológiai-gazdasági vetélkedéssé alakult, amelynek a jelenlegi nyertese egyértelműen az Egyesült Államok.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime