Az „örök vegyi anyagok” szabályozása ez évtől már nem csupán vízügyi probléma, a PFAS-mérés beruházási, ipari és élelmiszerlánc-kockázattá vált. A tiszta víz a versenyképesség feltétele, amely a cégeket stratégiai döntésekre kényszeríti.

Az Európai Unióban januártól új szakaszba lépett az úgynevezett örök vegyi anyagok, vagyis a PFAS-vegyületek szabályozása. A tagállamoknak harmonizált módszerekkel kell mérniük az ivóvíz PFAS-szintjét, és figyelniük kell a két paramétert. A PFAS Total a teljes PFAS-terhelést, vagyis a szabályozás alá tartozó örök vegyi anyagok együttes jelenlétét méri, ahol 0,5 mikrogramm/liter, vagyis 500 nanogramm/liter a határérték. A Sum of PFAS egy szűkebb kategória, ez húsz kiemelt, ivóvízszempontból különösen aggályos PFAS-vegyület összeadott koncentrációját jelenti, ennél 0,1 mikrogramm/liter, vagyis 100 nanogramm/liter a küszöb.

A téma aktualitását mutatja a skóciai Fair Isle esete. A The Guardian beszámolója szerint Nagy-Britannia egyik legtávolabbi lakott szigetén mérték Skócia legmagasabb PFAS-szintjét a közüzemi ivóvízben, úgy, hogy a szigeten nincs klasszikus ipari szennyezőforrás. A kutatók ezért azt vizsgálják, hogy a szennyezés tengeri aeroszolokon, tengeri habon és viharos permeten keresztül érkezhetett-e a szigetre, ami azért fontos,

mert ha ez így van, akkor a PFAS már nem köthető kizárólag ipari telephelyekhez, repülőterekhez, tűzoltó gyakorlóterekhez vagy hulladéklerakókhoz, hanem a vízkörforgás és a légköri terjedés is befolyásolja.

Az ipari lábnyom költsége

A PFAS-vegyületek gazdasági jelentősége az, hogy tartósak, nehezen bomlanak le, illetve számos ipari és fogyasztói termékben megtalálhatók. Többek között felhasználja a vegy-, a műanyag-, a textilipar, a papír- és csomagolóanyag-gyártás, a tűzoltó habok, az autóipar, az elektronika, egyes bevonatok és közvetve az élelmiszeripari értékláncok. Vagyis a PFAS nem egyetlen szektor szennyezési problémája, hanem annak a vegyianyag-használati modellnek a maradványa, amelyben a tartósság, a víz- és zsírállóság, valamint a hőállóság sokáig fontosabb volt, mint a hosszú távú környezeti költség.

Az uniós szabályozás ennek megfelelően több irányból szigorodik. Az ivóvíz mellett a felszíni és felszín alatti vizek szennyezőanyag-listái is bővülnek, egyes PFAS-vegyületek szigorúbb monitoring alá kerülnek, az Európai Vegyianyag-ügynökség pedig a szélesebb körű korlátozás előkészítésében kap szerepet. A Bizottság a csomagolás, az ipari kibocsátás, a tűzoltó habok, a talajellenőrzés és a biztonságosabb helyettesítő anyagok fejlesztését javasolja, ami azt jelenti, hogy a PFAS a következő években a vállalati megfelelési rendszerek, a terméktervezés, a közbeszerzés és a finanszírozói átvilágítás része lesz.

Ennek jelentőségét a számok is jelzik. Az Európai Bizottság januári tanulmánya szerint, ha a jelenlegi PFAS-szennyezési szintek fennmaradnak, az 2050-ig mintegy 440 milliárd eurós költséget okozhat Európának. A szennyezésnek a forrásánál történő visszafogása 110 milliárdos megtakarítást hozhatna, míg a már szennyezett víz kezelése ezermilliárd eurót meghaladó költséget jelenthet.

Magyarország feladata

Hazánk számára a PFAS-kérdés azért fontos, mert egyszerre érinti a vízbázisvédelmet, az ipari beruházásokat, az agráriumot, az élelmiszeripart és a víziközműrendszereket. Egy idei, a magyar ivóvízmintákat vizsgáló tanulmány 32 mintában mutatott ki PFAS-jelenlétet, a teljes koncentráció pedig 3,9 és 28,3 nanogramm/liter között mozgott. Ezek az értékek nem jeleznek válsághelyzetet, de azt igen, hogy ami korábban láthatatlan kockázat volt, azt a következő években szabályozási, reputációs és beruházási szempontból folyamatosan ellenőrizni kell.

A magyar iparszerkezet miatt ez a kérdés különösen érzékeny, hiszen egy ipari park, akkumulátoripari beszállító, vegyipari üzem, repülőtér, logisztikai bázis, tűzoltó gyakorlóterület vagy csomagolóanyag-gyártó környezetében a PFAS-mérés eredménye befolyásolhatja az engedélyezést, a finanszírozást és társadalmi elfogadottságot. Vagyis a beruházók számára a vízbázis állapota, a monitoring hitelessége és a hatósági válaszideje ugyanúgy versenyképességi tényező lesz, mint az energiaár, a munkaerő vagy az infrastruktúra. Aki pedig előbb képes felmutatni egy tiszta kockázati képet, az a beruházásai során kevesebb bizonytalansági tényezővel szembesül.

A PFAS-ből származó esetleges helyi konfliktusokat Magyarországnak ki kell küszöbölnie, ennek érdekében szükség lenne olyan országos PFAS-kockázati térképre, amely összekapcsolja a vízbázisokat, a korábbi és jelenlegi ipari területeket, a hulladéklerakatokat, az agrárterületeket és az élelmiszerlánc érzékeny pontjait. Ez nem egy iparellenes eszköz, inkább egy beruházásvédelmi szabályozás, hiszen egy pontos adat csökkenti a bizonytalanságot.

Foto: Dreamstime

Kapcsolódó: