Ismert, hogy a technológiai, különösen az MI-piac lendülete néha megakad, mikor is felszínre törnek a mélyben húzódó problémák. A Bain & Company minapi felmérése rávilágított arra, hogy a vállalatok MI-beruházásai és azok pénzügyi megtérülése kevésbé korrelál egymáshoz, mivel a menedzsmentek az új technológiától jelentős költségcsökkentést vártak, viszont az MI bevezetését követően

a vállalatok és intézmények közel 40 százaléka mindössze 10 százalék alatti megtakarítást tudott felmutatni.

A piac mégis vakon menekül előre, a cégek 90 százaléka a hiányosságok feltárása helyett tovább növeli az MI-költségvetését. A legkockázatosabb jelenség az a pénzügyi spirál, amelyben

a döntéshozók 44 százaléka a korábbi, gyakran elhibázott MI-bevezetési programok feltételezett nyereségéből próbálja előteremteni az újabb automatizáció fedezetét.

Rendezetlen digitális alapok

A gond az, hogy az elméleti üzleti modellek hatalmas mértékű automatizációval számolnak, a gyakorlat azonban ellentmond ennek.

A vállalatok mindössze 7 százaléka képes teljesen autonóm ügynököket éles környezetben futtatni. A projektek 38 százalékánál a folyamatok jelenleg is emberi jóváhagyást igényelnek, ami azonnal felborítja a tervezett költségstruktúrákat és a megtérülési mutatókat.

A kudarc fő oka nem az algoritmusok fejletlensége, a válaszadók 41 százaléka szerint ehelyett a belső rendszerek digitális rendezetlensége és az adatintegráció hiánya. Az Amazon példája – ahol célzott eszközökkel a manuális feladatok ideje 26 percről 2-re csökkent – bizonyítja a technológia potenciálját, de ez az ugrás csak ott lehetséges, ahol a vállalat hajlandó előzetesen kijavítani a folyamatban jelentkező hiányosságait, és főképp rendbe tenni a digitálisan meglévő adatbázisait, akár az elejétől újragondolni a folyamatait, a rendszereit. Ez utóbbi azonban a valóságban sokkal nehezebb.

Geopolitikai harctér

Amíg Nyugaton a magánszektor az adat-infrastruktúra fejletlenségével és az emberi hiányosságokkal küzd, addig az állami szintű technológiai verseny rendszerszinten is felgyorsult.

Kína például szisztematikus iparpolitikával már 2023-ban 781 milliárd dollárra növelte a K+F-kiadásait, beérve az amerikai ráfordításokat, így államilag irányított technagyhatalommá lépett elő.

Ehhez képest Európa az elmúlt két évtizedben a csúcstechnológia terén átengedte a fejlesztői szerepet az Egyesült Államoknak, ami most függőséget és sebezhetőséget okoz. Erre reagálva az unió várhatóan agresszív iparpolitikával, szigorú adatközpont-lokalizációval és célzott szubvenciókkal próbálja megteremteni a digitális szuverenitását, leválva az amerikai platformokról.

Az összeszerelői csapda

Ez a makrogazdasági és technológiai átrendeződés lépéskényszerbe hozza Magyarországot, ugyanis a hazai nemzetgazdasági sikere az ipari értékláncok hatékonyságán múlik.

A friss válságok tanulsága, hogy az innovációvezéreltnek mondott tőkebevonás érdemi szervezeti változtatások nélkül nem segíti elő a versenyképességet.

Ha a magyar ipar és a beszállítói hálózat nem fejleszti a belső folyamatait, a gazdaság végleg elveszíti a magasabb hozzáadott értékű szegmensekért folytatott harcot, így fennáll a veszélye, hogy az ország benne marad az összeszerelői vagy a szolgáltató központi pozícióban, az ázsiai versenytársak viszont szintet lépnek.

Stratégiai lehetőségek

A magyar MI-stratégiának éppen ezért az alapokra kell fókuszálnia. Első lépésként a vállalati technológiai támogatási programokat a belső adat-infrastruktúra valamilyen egységesítéséhez érdemes kötni, ugyanis a mesterséges intelligenciát csak alaposan letisztított adatvagyonra szabad építeni. Másodszor,

az EU megnyíló forrásait érdemes mielőbb becsatornázni a hazai technológiai szektorba, egyúttal kiszámítható jogi garanciákkal védve a magyar adatvagyont.

A legfontosabb azonban a humán tőke, mivel a német ipart is megbénító mérnökhiány elkerülése érdekében tehetséggondozási reformra és kiemelt ösztöndíjprogramokra van szükség. Csak az itthon tartott vagy célzott projektekkel hazacsábított adattudósok és informatikusok tudása garantálhatja a magyar stratégiai iparágak tartós, az automatizáció korában is megmaradó versenyképességét.

Kép: Freepik

Kapcsolódó: