Az elmúlt hat évtizedben Európa népessége összességében nőtt, a települési térkép azonban jóval törékenyebb képet mutat: a vidéki települések jelentős része mára már a népességének felét elvesztette. Eközben a nagyvárosok, agglomerációk és gazdasági központok tovább erősödtek. A folyamat Magyarországra is erősen hat, ahol számos elmaradott megye a népességének ötödét elvesztette az elmúlt 60 évben.
A világ és ezzel együtt Európa népessége is egy teljesen új demográfiai szakaszon megy keresztül. A Correctiv és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által kiadott térképnek köszönhetően a települések szintjén is megvizsgálhatjuk az európai országokban zajló demográfiai folyamatokat: mintegy százezer helységet bemutatva az 1961 és 2024 közötti népességváltozást a mai településhatárokhoz igazítva láthatjuk.
A térkép felhívja a figyelmet az egyik legérdekesebb jelenségre: Európa össznépessége az elmúlt hatvan évben nőtt, települési szinten viszont egész más kép rajzolódik ki, ugyanis a vizsgált városok és községek körülbelül fele ma kevesebb a lakosa, mint hatvan évvel ezelőtt.
- ábra: Európa népességváltozása az utóbbi 60 évben
A vörös és zöld színnel jelzett területek Európa új társadalmi térképét vázolják fel. Minél vörösebb színnel jelenik meg egy település, annál nagyobb mértékű volt a népességcsökkenés, a zöld árnyalatok ezzel szemben a népességnövekedést jelzik. A legszembetűnőbb folyamat az urbanizáció: a nagyvárosok, az agglomerációk és a gazdasági folyosók száma sok helyen nő, ugyanakkor a vidéki, periférikus térségek jelentős része tartósan veszít a népességéből, leginkább Spanyolországban. A vizsgált 32 ország vidéki településeinek a 20 százaléka 1961 óta a lakosságának több mint a felét elveszítette. Így a kevesebb gyerek miatt iskolák zárhatnak be, a munkaerőhiány következtében szolgáltatások tűnhetnek el, az idősek ellátása pedig drágábbá válik, ami fokozza a kistelepülésekről való elvándorlást.
A folyamat hosszabb távon az egész Európai Uniót érinti: az Eurostat előrejelzése szerint
az EU népessége tavaly 451,8 millió fő körül volt, 2029-ben pedig elérheti a 453,3 milliós csúcsot, ám ezt követően csökkenés várható. Vagyis az elnéptelenedési folyamatok a következő évtizedekben még inkább felgyorsulhatnak.
A térképen is látható az 1990-es évek óta tartó kivándorlás a volt keleti blokk országaiból, például Lengyelországból, Bulgáriából, valamint Kelet-Németországból. Utóbbinál a lakosságszám 1991 óta a települések 88, míg Nyugat-Németországban a mindössze 26 százalékánál csökkent.
A térkép magyarországi üzenete
Hazánk a keleti blokk mintázatába illeszkedik. A népességfogyás nálunk sem egyenletes: a főváros térsége, egyes nyugati és közép-dunántúli régiók, valamint a Balaton-part ellenállóbb, míg több alföldi, észak-magyarországi és dél-dunántúli térség jelentős, nagyjából 50 százalékos átlagos népességcsökkenéssel küzd.
A 60 éves távon Békés vármegye a legszélsőségesebb eset, itt a népesség több mint harmada, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Nógrád vármegyéből pedig több mint 24 százaléka tűnt el.
2. ábra: Magyarország népességváltozása
A hazai demográfiai gond többkét oldalról is problémás. Egyrészt kevés gyermek születik. A KSH szerint tavaly 72 ezer gyermek jött világra, az elhunytak száma viszont 124,2 ezer volt, ami a természetes fogyást 50 ezer fő fölé emelte – először a modern magyar történelemben, a Covid-időszakot nem számítva. A teljes termékenységi arányszám jelenleg 1,31, ami jóval elmarad a népesség hosszú távú fenntartásához szükséges 2,1-es szinttől.
Ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek. A Magyar Nemzeti Bank korábbi munkaerőpiaci elemzése szerint 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség, ami azért is gond, mert a kevesebb dolgozó szűkebb adóalapot, valamint nagyobb nyugdíj- és egészségügyi terhet jelent.
A demográfia nem oldható meg egyetlen intézkedéssel
A folyamatnak korántsem látszik a vége, és számos ország igyekszik megoldásokat találni a válság kezelésére. Egyes országok a folyamat megállítása érdekében elkezdték különféle pénzügyi támogatásokkal a gyermeket vállaló házaspárokat támogatni. Ez azért is fontos, mert csökkenthet a gyermekvállalás anyagi nehézségeit, főként a lakhatást. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a pénzügyi ösztönzés önmagában kevés, mivel a fiatal családok döntéseit a stabil jövedelem, a kiszámítható lakhatás, az elérhető óvoda és iskola, valamint a biztonságos helyi közeg együtt alakítja.
A vidéki Magyarország számára a legfontosabb az, hogy érdemes legyen helyben maradni, amihez erős kisvárosi központokra, jó közlekedésre és megbízható alapvető szolgáltatásokra van szükség. Ahol van munka, megfizethető otthon és közösségi élet, ott a fiatalok egy része maradni fog, ám ahol ezek hiányoznak, ott a családtámogatás egy nagyobb város vagy agglomeráció felé vonzza őket.
A bevándorlás kérdése Európa-szerte megkerülhetetlen, és hazánk számára is érzékeny társadalmi és kulturális ügy. A migráció is csak átmenetileg szünteti meg a népességcsökkenés problémáit, ugyanis a beérkezők gyermekvállalása 2-3 generáció alatt hozzáigazodik a fogadó országéhoz. Magyarország néhány kelet-közép-európai országgal együtt abban a helyzetben van, hogy sok, jelenleg nagyjából 550 ezer honfitársunk él Európában nyugati országaiban. Tehát ha közvetlenül nem is, a népesség alakulása tekintetében közvetetten számolhatunk velük.
Mindezek legfontosabb tanulsága egyszerű: ha egy faluból eltűnnek a fiatalok, később a boltját, az iskoláját és a szolgáltatásait is elveszítheti. Ha egy térség kiürül, az állam drágábban tudja fenntartani az ottani infrastruktúrát, a társadalom pedig nehezebben tartja meg a közösségi szövetét. A demográfiai fordulat ezért mindenképpen egy hosszú távú nemzetstratégiai feladat.
A térképet interaktív formában is lehet böngészni szabadon az alábbi linken: Where Europe’s population is shrinking
Borítókép: Chat GPT
Kapcsolódó:
