Bár az idei év első négy hónapja még elmaradást mutat, az áprilisi adatok végre élénkülést jeleznek a hazai építőiparban. A növekedést jelenleg nem a lakások vagy irodaházak, hanem a nagyszabású infrastrukturális beruházások hajtják.
A KSH friss adatai szerint áprilisban az építőipari termelés volumene mind a nyers, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Különösen látványos a növekedés, ha az előző hónaphoz mérjük a teljesítményt: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek szerint az építőipar termelése áprilisban 6,9 százalékkal múlta felül a márciusit. Ez a hirtelen megugrás arra utal, hogy
tavasszal jelentős volumenű munkák indultak meg a szektorban, ami átmenetileg ellensúlyozta a korábbi hónapok gyengélkedését.
Lakások helyett utak és vasutak
A statisztikák mélyére nézve azonnal kirajzolódik a szektor belső megosztottsága, mivel a két építményfőcsoport teljesítménye homlokegyenest ellenkező irányba mozdult el. Amíg az
épületek építésének a termelése 6,2 százalékkal csökkent, addig az egyéb építmények kategóriája 13,9 százalékos bővülést könyvelhetett el az előző év azonos időszakához képest.
Az ágazati bontás még pontosabb képet ad: az épületek építése 11,6 százalékkal maradt el a tavalyitól, ezzel szemben az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú speciális szaképítés pedig 4,4 százalékkal növekedett. A mélyépítés és az infrastruktúra-fejlesztés szárnyalását elsősorban
az út- és vasútépítési alágazat vezérelte, amely kiemelkedő, 47,6 százalékos volumennövekedést produkált.
Ez a szegmens egymaga csaknem 30 százalékponttal járult hozzá az ágazat teljesítményéhez.
Szerződésállományok és jövőkép
A jelenlegi kibocsátás mellett a jövőbeli kilátásokat leginkább a megrendelések alakulása határozza meg, amelyek szintén hűen tükrözik a piac kettészakadását. Az áprilisban megkötött új szerződések volumene 4 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos hónapjához mérten. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó új kontraktusok 9,3 százalékkal estek vissza, míg az egyéb építményekre kötötteké szerény, 1,1 százalékos növekedést mutattak.
Ha azonban a teljes felhalmozott rendelésállományt vizsgáljuk, van ok a mérsékelt optimizmusra:
az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának a volumene ugyanis 5,4 százalékkal meghaladta a 2025. áprilisit.
A belső arányok itt is a korábbi trendet erősítik: az épületeknél 4,5 százalékos a zsugorodás, az egyéb építményeknél viszont 9,8 százalékos a bővülés.
Van még mit behozni
Bár az áprilisi adatok némi okot adnak a bizakodásra, a hosszabb távú trendek azt mutatják, hogy a hazai építőipar még nem lábalt ki teljesen a hullámvölgyből. Az idei év első négy hónapjában az építőipari termelés volumene még mindig 2,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
Az áprilisi korrekció tehát egyelőre arra volt elegendő, hogy mérsékelje az év eleji visszaesést.
A magánszféra és a lakáspiac óvatossága fékezi a magasépítést, a nagyrészt állami vagy uniós forrásokból megvalósuló infrastrukturális megrendelések azonban tartják a lelket a szektorban. Ahhoz, hogy az idei év egésze pozitív előjellel záruljon, a mélyépítés dominanciája mellett a magasépítési szegmens stabilizálódására is szükség lesz a következő hónapokban.
Kapcsolódó:
Borítókép: Chat GPT
