Peking országos programot indított annak érdekében, hogy az emberszabású robotok és a fizikai világban működő mesterséges intelligencia még az idén megjelenjen a gyárakban, raktárakban, kórházakban és a veszélyes munkakörnyezetekben. Erre mindössze hat hónapot adott az érintett vállalatoknak. A humanoidok tehát nagypályára mennek.
Kína eddig is világelső volt a humanoid robotok fejlesztésében és gyártásában, az idén azonban merőben új szakaszba lépteti a robotika területén folyó projektjeit. Az elmúlt években a világ figyelmét leginkább azok a videók keltették fel, amelyeken kínai robotok táncolnak, futóversenyeken vesznek részt vagy különböző ügyességi feladatokat hajtanak végre. Peking szerint azonban elérkezett az idő arra, hogy a technológia „megkomolyodjon”, azaz kilépve a laboratóriumokból és a bemutatótermekbőls azt tegye, amiért valójában létrehozták: valódi munkát végezve valódi gazdasági értéket termeljen.
Ennek érdekében a kormány országos programot indított a humanoid robotok és az embodied AI – vagyis a fizikai testtel ellátott, a valós környezetben működő mesterséges intelligencia – gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására. A projekt egyik legfontosabb eleme a rendkívül szoros határidő. Az önkormányzatoknak és állami vállalatoknak ugyanis már június végéig be kell nyújtaniuk a terveiket, majd november végéig részletes jelentésben kell beszámolniuk az elért eredményeikről. Magyarán Peking
kevesebb mint fél évet ad arra, hogy a gazdasági élet szereplői bizonyítsák: a humanoid robotok valóban képesek gazdaságilag hasznos munkát végezni.
A hivatalos célkitűzés szerint az év végére a kulcsfontosságú humanoidrobot-rendszereknek át kell esniük az alkalmazási validáción, rendszeresen használniuk kell azokat több munkaterületen és el kell jutniuk a „work mode”, vagyis a munkavégzési üzemmód állapotába. A program ambícióját jól mutatja, hogy a kormány több mint száz alkalmazási terület kialakítását szeretné elősegíteni, ennek keretében év végéig 10 ezer humanoid robot telepítését támogatná országszerte. Alkalmazásukat a feldolgozóiparban, a minőség-ellenőrzési, a karbantartási, a raktározási és logisztikai, a kereskedelmi, az egészségügyi, a munkavédelmi, valamint a katasztrófavédelemi területeken fogják tesztelni.
Több robot, több adat, még több robot
A kezdeményezés jelentősége a fókuszváltás. A fejlesztők ugyanis eddig elsősorban arra koncentráltak, hogy egy robotnak milyen látványos képességei vannak. Mostantól azonban az számít, hogy képes-e egy teljes munkafolyamat megbízható végrehajtására, vagyis a hangsúly a demonstrációról a feladat elvégzésére helyeződik át.
A féléves határidő természetesen abszurdnak hat, de a program valójában tesztelésre szolgál: abban segít, hogy az iparág gyorsabban találja meg azokat a technológiai és mérnöki megoldásokat, amelyek alá tudják támasztani a tömeges alkalmazást. A humanoidok „bányába küldése” nagy mennyiségű adatot szolgáltat majd a fejlesztőknek, amelynek segítségével tovább tudják növelni a robotikában alkalmazott mesterséges intelligencia képességeit. A program ezért egyfajta önmagát erősítő ciklust hoz létre, hiszen minél több robot dolgozik valós környezetben, annál több adat keletkezik, minél több adat áll rendelkezésre, annál jobbá válik a mesterséges intelligencia, a jobb mesterséges intelligencia pedig még több feladat automatizálását teszi lehetővé.
Egy konkrét példa a humanoidok alkalmazásáról: az elektromos járművek akkumulátorainak tesztelése során a munkásoknak rendszeresen nagyfeszültségű csatlakozókkal kell dolgozniuk. A feladat első látásra egyszerűnek tűnik, valójában azonban nehezen automatizálható, mert az egyes termékek eltérő kialakításúak lehetnek, tehát egyáltalán nem lehet sablont húzni a munkavégzésre. Az elképzelés szerint ezt a munkát humanoid robotok vehetnék át. A kitűzött követelmények rendkívül szigorúak: a robotoknak legalább 98 százalékos pontossággal kell felismerniük az akkumulátor interfészeit, a csatlakoztatási és leválasztási műveletek sikerességi arányának pedig el kell érnie a 99 százalékot.
A kínai gyakorlat tehát a mesterséges intelligenciát kiengedi egy önálló technológiai szektor kalitkájából, és
olyan általános célú technológiává teszi, amely a gyakorlatban alakíthatja át az ipar szerkezetét.
Ez a szemlélet tükröződik a kínai iparpolitikában is: a 2023-ban elfogadott humanoidrobot-stratégia elsősorban az alapok megteremtésére koncentrált: megbízható ellátási láncok kiépítésére, technológiai önállóságra és nemzetközileg versenyképes ökoszisztéma létrehozására. A mostani program ezzel szemben már a gyakorlati alkalmazást állítja a középpontba. Vannak, akik szerint Kína épp ezzel nyeri meg a technológiai versenyt az Egyesült Államokkal szemben: nem az a célja, hogy a legtöbbet tudó mesterséges intelligenciát vagy a leglátványosabb mutatványokat elvégző humanoidokat építse meg, inkább az, hogy a lehető legtöbbet tudja gyakorlati munkára fogni.
Ha a program (akár csak részlegesen is) sikeres lesz, akkor Kína néhány éven belül ugyanabba a pozícióba kerülhet a humanoid robotikában, mint amilyet ma az elektromos járművek vagy az akkumulátorgyártás területén birtokol. Ez pedig hosszabb távon ismét csak technológiai, termelékenységi és geopolitikai előnyt jelent majd a gazdasága számára.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
