Az orosz gazdaság prominens személyiségei szerint Moszkvának vissza kellene fognia a katonai kiadásokat, a védelmi minisztérium ezzel szemben további pénzt kér, sőt egyes értesülések szerint az idei évre 3 ezermilliárd rubelre is szüksége lehet. Putyin azonban egyelőre más területeken keresne megtakarítási lehetőségeket, a védelmi kiadásokat érintetlenül hagyva.

Ritkán lehet ennyire világosan látni a háborús gazdaság belső feszültségeit, pedig Oroszország az elmúlt években képes volt alkalmazkodni a szankciókhoz, átirányította a külkereskedelmét Ázsia felé, a hadiipar felpörgetésével pedig fenntartotta a növekedés látszatát. A mostani ügy viszont azt mutatja, hogy a háborús gazdasági modell egyre nagyobb költségvetési korlátokba ütközik.

Kellemetlen számok

Az orosz pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a költségvetés hiánya az idei év első négy hónapjában 5,88 ezermilliárd rubelre nőtt, ami a GDP 2,5 százaléka, egy évvel korábban ugyanez az arány 1,4 százalék volt. A hivatalos idei terv eredetileg 3,79 ezermilliárd rubeles, nagyjából 1,6 százalékos GDP-arányos mínusszal számolt, ehhez képest a január–áprilisi adat már meghaladta az éves célt. A kormány szerint az év eleji magas hiány részben az előre hozott kiadások következménye, ám ha ez igaz is, amennyiben a háborús kiadások év közben tovább nőnek, a hiányt később sokkal nehezebb lesz visszafogni.

A SIPRI elemzése alapján Oroszországnak a háborúhoz és a katonai kiadásokhoz kapcsolódó ráfordítása 2025-ben megközelítette a 16 ezermilliárd rubelt, ami a GDP 7,5, míg a teljes költségvetési kiadás 38 százaléka volt. Az idei büdzsében papíron 14,9 ezermilliárd rubel körüli katonai kiadást terveztek, de a kutatóintézet már tavasszal jelezte, hogy azt később módosíthatják, ahogy erre tavaly is sor került.

Az olajár segít, de nem oldja meg a gondokat

Első pillantásra Moszkvának kedvez, hogy a közel-keleti háborús feszültségek miatt megemelkedett az olaj ára, a Reuters szerint az orosz olaj- és gázipari adóbevételek májusban éves alapon 32,4 százalékkal nőttek. A részletes kép azonban kevésbé megnyugtató, mivel az idei költségvetés 8,92 ezermilliárd rubelnyi olaj- és gázbevétellel számol, a teljes bevételi terv pedig 40,283, ami azt jelenti, hogy a magasabb olajár rövid távon segítség, de nem képes ellensúlyozni a háborús kiadások növekedését.

Egy másik probléma a rubel, amely tavaly óta folyamatosan erősödik, csakhogy ez részben elviszi az olajár-emelkedés előnyét. A Sberbank egyik vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy a rubel erősödése nyomás alá helyezi az exportőröket, mert a dollárban keletkező többletbevétel rubelben már nem jelent akkora előnyt a költségvetésnek és a vállalatoknak. Ezért is igyekszik Oroszország dedollarizálni az olajkereskedelmi tranzakcióit.

A Bloomberg által idézett források szerint

a helyzet érdemi javulásához az olaj árának legalább egy éven át 100 dollár felett kellene maradnia, ami jól mutatja az orosz büdzsé sebezhetőségét: az ukrajnai háború ára már olyan magas, hogy egy átmeneti energiapiaci többletbevétel sem nyújt rá tartós megoldást.

A jegybank más logikában gondolkodik, mint a hadigépezet

Az orosz jegybank nehéz helyzetben van, hiszen bár áprilisban 14,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, az infláció komoly kockázat maradt. Ha pedig a kormány a háború miatt tovább növeli a kiadásait, a jegybank kénytelen lehet magasan tartani a kamatokat.

Ez jól mutatja az orosz gazdaság belső feszültségét, vagyis azt, hogy míg az állam pénzt pumpál a hadiiparba, közben a jegybank az infláció megfékezésével próbálkozik. A vállalatok számára emiatt drága marad a hitel, lassulnak a beruházások, a magánszektor pedig nehezebben jut forráshoz. A VTB vezetője szerint az orosz gazdaság az idén stagnálhat, és a kormány hivatalosan is mindössze 0,4 százalékos növekedéssel számol.

A háborús gazdaság rövid távon képes munkahelyeket és megrendeléseket teremteni, de ezek nagy része a katonai termeléshez kötődik. Egy tank, rakéta vagy lőszer megjelenik a gazdasági statisztikákban, de nem erősíti a civil vállalatok hosszú távú versenyképességét.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy Oroszország azonnali pénzügyi összeomlás előtt áll. A Kremlnek bár vannak eszközei, a probléma inkább az, hogy ezek közül kevés a fájdalommentes megoldás. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ugyanis már arról beszélt, hogy elkezdték mérlegelni a védelmi kiadásokon és a szociális kötelezettségvállalásokon kívüli kiadások csökkentését is.

Ahogy látható, Putyin mozgástere szűkül: a nyugati szankciók, az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások és a költségvetési nyomás együtt korlátozzák Oroszország lehetőségeit. A Reuters úgy látja, hogy az orosz elitben még mindig él a hosszú háborúban való gondolkodás, valamint az a felismerés, hogy a béke jelentős gazdasági előnnyel járna. Ha az orosz elnök visszafogja a hadi kiadásokat, az a fronton okozhat problémát, ha viszont más területeken spórol, akkor a társadalommal fizetteti meg a háború árát. Az adóemelés a vállalatokat terhelné, a hitelfelvétel pedig tovább növelné a pénzügyi nyomást. Moszkva tehát még képes finanszírozni a háborút, de fogynak a fájdalommentes választási lehetőségei.

Kapcsolódó:

Borítókép: Chat GPT