Az IPO, vagyis az első nyilvános részvénykibocsátás azt jelenti, hogy egy korábban magántulajdonban lévő vállalat részvényei megjelennek a tőzsdén, amit egy cég főleg új tőke bevonására használ a további fejlődése érdekében. Az IPO a technológiai szektorban különösen gyakori, hiszen a globális terjeszkedés, a kutatás-fejlesztés és az infrastruktúra kiépítése hatalmas összegeket igényel. Az OpenAI esetében a tőzsdei bevezetés azért is kap kiemelt figyelmet, mert nem egyedi eseményről van szó. A SpaceX nemrég szintén történelmi méretű IPO-n több mint 10 milliárd dollárral múlta felül az elvárásokat, mellyel a világ hatodik legnagyobb vállalatává vált egy éjszaka alatt.

Miért nagy ügy az OpenAI és az Anthropic IPO-ja?

Az OpenAI tőzsdei megjelenése azért lenne rendkívüli, mert a vállalat néhány év alatt vált a globális technológiai verseny egyik központi szereplőjévé. A ChatGPT 2022 végi megjelenése után a mesterséges intelligencia kilépett a kutatólaborok világából, és a fogyasztók, a vállalatok, valamint az állam által tömegesen használt eszközzé vált. A cég ma már a chatboton túl programozást, képgenerálást, üzleti automatizációt és vállalati munkafolyamatokat támogató rendszereket is kínál és fejleszt.

Az Anthropic hasonlóan fontos és erős cég, ráadásul a Claude-modelleket fejlesztő társaság az utóbbi időszakban az OpenAI egyik legnagyobb kihívójává vált, különösen a vállalati és fejlesztői felhasználások területén. A két rivális párhuzamos tőzsdei készülődése azt mutatja, hogy az MI-piac következő nagy csatája a modellek teljesítményén kívül a tőkéhez való hozzáférésről is szól, vagyis aki több pénzt tud bevonni, az több adatközpontot, chipet, kutatót és nagyobb vállalati ökoszisztémát tud finanszírozni.

Egy 850 milliárd dollár körüli OpenAI-értékelés és az Anthropic hasonlóan extrém, 960 milliárd dolláros értékszintje azt jelzi, hogy a befektetők ezeket a cégeket nem hagyományos szoftvercégként tartják nyilván, inkább olyan platformszereplőként, amelyek a jövőben vállalati rendszerek, keresők, digitális asszisztensek, oktatási eszközök és ipari folyamatok működésébe is mélyen beépülhetnek.

A tőzsdei megjelenés másik fontos következménye az átláthatóság lenne. A nyilvánosan jegyzett cégeknek ugyanis részletes pénzügyi beszámolókat, kockázati tényezőket és üzleti adatokat kell közzétenniük. Ez az OpenAI és az Anthropic esetén azért lenne érdekes, eddig elég sok volt a becslés körülöttük: mennyi a tényleges bevételük, mekkora a veszteségük, mennyibe kerül az adatközponti kapacitásuk, milyen gyorsan nőnek az ügyfélszámaik, illetve mikor válhat tartósan nyereségessé a modelljük. A nyilvános piacon azonban negyedévről negyedévre látszik majd, hogy ezek a cégek képesek-e bevételt, nyereséget és stabil üzleti modellt építeni az óriási várakozások mögé.

Az MI-lufi kérdése: túl sok pénz kerget túl kevés biztos eredményt?

A mesterséges intelligencia körül a hatalmas befektetői lelkesedés, de több jel utal arra, hogy a piac bizonyos részei túlfűtöttek lehetnek. A két cég értékelése önmagában még nem bizonyít lufit, de azt igen, hogy a befektetők rendkívül nagy jövőbeli növekedést várnak. Ilyenkor a hiba lehetősége is nagyobb: ha a bevételek lassabban nőnek, ha a költségek tartósan magasak maradnak, vagy ha a verseny lenyomja az árakat, akkor a részvényárfolyam könnyen nyomás alá kerülhet.

A legnagyobb kockázat az, hogy az MI üzleti modellje még nem teljesen kiforrott. A felhasználói számnövekedése jelentős, a vállalatok érdeklődése erős, de a mesterséges intelligencia működtetése rendkívül drága. A fejlett modellek betanítása és futtatása ugyanis óriási számítási kapacitást, speciális chipeket, adatközpontokat és villamos energiát igényel.

A másik rizikó a verseny gyorsulása: az OpenAI ma a prémium MI-szolgáltatók közé tartozik, de a piac nem garantálja, hogy ez az előny tartósan meg is marad. A tradicionális techcégek, mint a Google és a Meta, illetve az egyre erősebb nyílt forrású modellek nyomást gyakorolhatnak ezekre a cégekre a fejlett modelljeik kibocsátásával. Ez a verseny jó lehet a felhasználóknak, de rossz azoknak a vállalatoknak, amelyeket ma extrém magas értékelés mellett áraznak.

A passzív alapok és az indexkövető befektetések miatt a hatás még nagyobb lehet, hiszen ha két ekkora vállalat bekerül a nagy amerikai részvényindexekbe, az indexalapoknak idővel automatikusan vásárolniuk kell belőlük, ami már a bevezetés után jelentős keresletet teremthet, ugyanakkor növelheti a piaci koncentrációt.

A kérdés az, hogy a piac mennyire árazza túl a jövőt. Már láttunk hasonló pillanatot: a 90-es évek végén a befektetők helyesen ismerték fel, hogy az internet alapjaiban fogja átalakítani a gazdaságot, ugyanakkor tévedtek abban, hogy szinte minden internetes vállalatban jövőbeli óriást láttak. A dotkomlufi kipukkanása után cégek százai tűntek el, részvények ezrei veszítettek az értékükből, ám maga az internet valóban meghódította a világot.

Az MI-forradalom könnyen követheti ugyanezt a mintát. Elképzelhető, hogy tíz év múlva a mesterséges intelligencia minden vállalat működésének az alapvető része lesz, viszont a mai vezető szereplők közül nem mindegyik marad domináns. Ahogy a dotkomkorszakból végül az Amazon, a Google vagy a Microsoft került ki igazán megerősödve, úgy az MI-piac jelenlegi sztárjai közül sem biztos, hogy mindenki hosszú távú nyertes lesz. Éppen ezért az OpenAI és az Anthropic IPO-ja az egész MI-korszak első nagy valóságtesztje lehet.

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime