Az Institute for Economics & Peace Indexe 23 mutató alapján értékeli az országokat három fő területen: a társadalmi biztonság, a belső és külső konfliktusok, valamint a militarizáltság alapján.

A jelentés szerint a romlás fő oka a fegyveres beavatkozások terjedése. Ma több államközi vagy állami szereplőkhöz kötődő konfliktus zajlik, mint bármikor a második világháború vége óta. A konfliktusokban valamilyen módon érintett országok száma 2008 óta 59-ről 103-ra emelkedett. A belső összecsapások halálos áldozatainak száma szintén jelentősen nőtt: 2008-ban nagyjából 29 ezer fő volt, tavaly viszont már több mint 181 ezer. A globális erőszak gazdasági hatását a jelentés a múlt évben 21,8 ezermilliárd dollárra becsülte, ami a világ GDP-jének 10,5 százalékával egyenértékű.

Magyarország az idei indexben a 15. helyen áll, ami kifejezetten erős eredmény, különösen úgy, hogy a rangsorban több nyugat-európai országnál is előrébb szerepel.

A magyar eredmény fő magyarázata a viszonylag alacsony belső konfliktusszint, a stabil társadalmi biztonsági mutatók és a mérsékelt militarizáltság. Fontos ugyanakkor, hogy az index nem geopolitikai súlyt vagy diplomáciai befolyást mér. Hazánk jó helyezése inkább azt jelzi, hogy az országnak a vizsgált mutatókalapján alacsonyabb az erőszak- és konfliktuskitettsége, mint több nagyobb és gazdagabb nyugati államé. Ez különösen érdekes a jelenlegi európai környezetben, ahol a háború, az újrafegyverkezés és a belpolitikai polarizáció több ország pontszámát is rontja.

Lengyelország az index legnagyobb európai nyertese

Lengyelország a jelentés szerint 23 helyet lépett előre, a 45. helyről a 22.-re, ami az idei index legnagyobb országos javulása. Ezt az előrelépést elsősorban a folyamatban lévő konfliktusokhoz fűződő mutatók javulása magyarázza, ezen belül is a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok kedvezőbb értékelése. Az eredmény mögött részben politikai stabilizáció áll. A jelentés szerint a 2023-as kormányváltás után javult a belpolitikai környezet, mérséklődtek a nagyobb tüntetések, valamint erősödött Lengyelország európai beágyazottsága. A biztonság domain 9,6 százalékkal javult, a politikai terror skálája 25, az erőszakos tüntetések mutatója pedig 22,2 százalékkal lett kedvezőbb. A politikai instabilitás mutatója 15,4 százalékos pozitív elmozdulást produkált. Bár a társadalmi és diplomáciai mutatók számai biztatók, a militarizáltsági mutató 3,6 százalékkal romlott, aminek a fő oka az, hogy Varsó az ukrajnai háború árnyékában gyors ütemben fegyverkezik. Lengyelország tehát békésebbnek látszik a belső stabilitás és diplomáciai kapcsolatok alapján, ám katonailag veszélyesebb európai környezetre készül.

Az idei rangsor egyik érdekes tanulsága, hogy több nyugat-európai fejlett ország rosszabbul szerepel, mint a V4 több tagja. Németország a 28., Olaszország a 35., Svédország a 40., Franciaország pedig csak a 99. helyen áll. A visszaesés egyik oka a militarizálódás, valamint a belpolitikai polarizáció és a társadalmi megosztotság.

Németország a jelentés szerint 4,1 százalékkal esett vissza a 28. helyre, amely romlás főként a társadalmi biztonsági mutatókból adódott: a politikai terror skáláján 50, az erőszakos tüntetések mutatóján 25, az erőszakos bűnözés mutatóján pedig 18,2 százalékkal szerepel rosszabbul a múlt évihez képest. A jelentés kiemeli, hogy Németországban 2024-ben 40 százalékkal nőtt a politikailag motivált bűncselekmények száma, ahogy a fegyverimport-mutató is 21,4 százalékkal romlott. Svédország helyzete pedig azért érdekes, mert szemben más skandináv társaival, amelyek az élbolybanszerepelnek, a 40. helyre került, mert az elmúlt évtizedben a korábbinál jóval nagyobb migrációs és integrációs terheléssel szembesült. Ez önmagában persze nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de a svéd társadalmi biztonsági mutatók romlása, a belső feszültségek és a magasabb migrációs kitettség együtt jelennek meg a rangsorban.

A V4-ek relatív előnye abból fakad, hogy ezekben az országokban a jelentés alapján alacsonyabb a közvetlen konfliktuskitettség, mérsékeltebb a belső erőszak, illetve több esetben kedvezőbbek a társadalmi biztonsági mutatók.

A Global Peace Index 2026 legfontosabb tanulsága, hogy a béke ritka erőforrássá vált. A konfliktusok gyarapodnak, emelkednek a katonai kiadások, az erőszak gazdasági ára pedig már a globális GDP több mint tizedével egyenértékű. A közép-európai országoknak a viszonylagos béke és belső stabilitás komoly versenyelőny lehet. A befektetők, vállalatok és döntéshozók számára fontos, hogy egy ország biztonságos, kiszámítható és alacsony konfliktuskockázatú legyen.

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime