A magyar kkv-k ugyan használják, de még nem építették be a működésükbe a mesterséges intelligenciát.
Jóllehet már elterjedt Magyarországon is a mesterséges intelligencia, a rendszeres és tudatos használata nálunk még korántsem általános – derül ki az első AI Index Magyarország kutatásból. A Joint Venture Szövetség (JVSZ), a Code Intelligence és a Peak együttműködésében megvalósult felmérés alapján mostantól információkat tudhatunk meg többek között az MI hazai elfogadottságáról és gazdasági hatásairól.
A debreceni JVSZ Country Ride rendezvényen mutatták be a JVSZ AI & Automatizációs Fóruma és a Code Intelligence, illetve a Peak együttműködésében létrejött
AI Index Magyarország kutatást, amely a jövőben rendszeresen nyomon követi a mesterséges intelligencia hazai használatának alakulását.
Az AI index célja, hogy adatvezérelt képet adjon arról, hol tart hazánk az MI alkalmazásában, milyen területeken jelenik meg a technológia, illetve melyek a legfontosabb fejlődési lehetőségek.
Az MI-használat már tömeges
A felmérés nyitófázisának eredménye szerint a magyar lakosság több mint fele (50,4 százalék) az elmúlt hónapban legalább egyszer használt valamilyen mesterséges intelligenciára épülő eszközt, ugyanakkor a rendszeres felhasználók aránya még jóval alacsonyabb, csak minden negyedik felnőtt (25,9 százalék) tartozik ebbe a csoportba. Hasonló arányt (24,5 százalék) képviselnek azok, akik alkalmi felhasználóknak tartják magukat, ugyanakkor
a válaszadók 39 százaléka még csak ki sem próbált soha MI-eszközt.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyarok többsége (51,8 százalék) magabiztosnak érzi magát az MI terén, viszont
az eszközök által adott válaszok pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatban jelentős a bizonytalanság: tízből négy válaszadó (39,5 százalék) csak részben bízik meg az MI adta válaszokban.
Az MI-használat csökken az életkor növekedésével, illetve a fővárostól távolodva: míg Pest vármegyében és a nyugati régiókban élők élen járnak ebben (60,2 és 57,7 százalék), addig a déli és északi országrészek lemaradnak (31,6 és 40,9 százalék). A férfiak nagyobb nyitottságot mutatnak, mint a nők, hiszen 58,4 százalékuk tartozik a rendszeres és alkalmi használók közé, míg a nőknél csak 43,2 százalék ez az arány.
A fizetős használat nem jellemző
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy az MI-t ma leginkább információkeresésre (82,2 százalék az aktív használók körében), tanulásra (35,5), szövegírásra (26,4) és egyszerűbb vállalati feladatok támogatására tartják alkalmasnak, az összetettebb vállalati feladatok kevésbé elterjedtek. Utóbbiban az is szerepet játszik, hogy a válaszadók mindössze 3,9 százaléka esetében fizet a munkáltató vagy az oktatási intézmény az MI-eszközért.
A magyarok kedvence egyébként toronymagasan a ChatGPT (64,7 százalék), a második helyen a Gemini (21,9), a harmadikon pedig a Copilot (7,3) áll.
MI a munkahelyen
Az MI alkalmazása inkább egyéni kezdeményezés (67,6 százalék), mint szervezeti, azaz a válaszadók kétharmada dolgozik olyan cégnél, ahol egyáltalán nem létezik MI-szabályozás. Tízből csak egy ember mondta azt, hogy a munkaadója kifejezetten engedélyezi vagy ajánlja a mesterséges intelligencia használatát.
A dolgozók szerint az MI jelenleg inkább támogatja, mint teljesen kiváltja a munkafolyamatokat:
a megkérdezettek közel fele szerint (47,5 százalék) a saját munkaköre egyáltalán nem váltható ki automatizációval.
„Az Európai Unióban az MI-t használó vállalkozások száma Magyarországon a legalacsonyabb, noha a lakosság kifejezetten aktívnak számít ezen a téren és technológiai akadályai sincsenek az MI terjedésének” – figyelmeztet dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke, aki szerint a kihívást az jelenti, hogy az egyéni kísérletezésből hogyan lesz szervezeti tudás, illetve miként képesek a vállalkozások valódi üzleti előnnyé alakítani ezt az eszközt.
Szintén a vállalati kultúra és a tudatos bevezetés hiányosságait tartja a legnagyobb akadálynak Dobos Balázs a Code Intelligence részéről: „Miközben globálisan az MI már nem a jövő technológiája, hanem a jelen egyik legfontosabb versenyképességi tényezője,
Magyarországon csak korlátozott mértékben épült be strukturált módon a napi vállalati rutinba és a munkafolyamatokba”
– szögezte le a szakember, felelevenítve a kutatás azon megállapítását, hogy ma még a munkavállalók és tanulók kétharmada nem találkozik formális elvárásokkal az MI-használatot illetően.
Az AI Index Magyarország készítői azt tervezik, hogy
a kutatást rendszeres időközönként megismétlik, így hosszabb távon is követhetővé válik, hogyan változik a mesterséges intelligencia használata, a felhasználók bizalma és a technológia gazdasági hatása Magyarországon.
A cél az, hogy a döntéshozók, a vállalatok és a szakmai szervezetek egyaránt megbízható képet kapjanak a hazai MI-érettség alakulásáról.
A teljes riport ezen a linken érhető el.
Kép: Gemini MI által generált kép
