Egy kiemelkedő amerikai innovációs szakértő, Jason Calacanis súlyos figyelmeztetése szerint a startupoknak – különösen a Y Combinator alapítóinak – és a döntéshozóknak azonnal le kell állniuk a zárt rendszerek, főként az OpenAI látszólag ingyenes tokenajánlatainak elfogadásával. Az iparági elemzések alapján ugyanis a tulajdonrészért vagy partnerségért cserébe kínált számítási kapacitás valójában egy tökéletesen felépített strukturális csapda. A tét itt az adatszuverenitás, vagyis a saját adatvagyon feletti kizárólagos ellenőrzés, amelynek elvesztése visszafordíthatatlan technológiai gyarmatosításhoz vezet.

Az ingyentokenek visszaütnek

Az ingyenes számítási kapacitás rendkívül vonzó, hiszen az MI erőforrás-igényes futtatása, főként a programozási és kapcsolódó feladatokban jelenti a kis, innovatív vállalkozások legnagyobb változó költségét. A színfalak mögött azonban valójában inkább adathalászat zajlik: a platformtulajdonosok, például

az OpenAI a tokenhasználatból átlátják a leginnovatívabb külső munkafolyamatokat, a használók ötleteit, megoldásait, és amint azonosítják a legsikeresebb interakciókat az ügyfelekkel, ezeket egyszerűen lemásolják és beépítik azokat a saját alaprendszerükbe.

Ez a lépés azonnal szinte nullára redukálja a független fejlesztők versenyelőnyét, a gyanútlan partnerek pedig a saját adataikkal finanszírozták a techóriások termékfejlesztését.

Tőkepiaci kényszer

E mögött a ragadozó magatartás mögött a növekedés kíméletlen kényszere áll. Az olyan hardvergyártók által támogatott MI-lufi, mint az Nvidia – amely harmincmilliárd dolláros nagyságrendű tőkével támogatja az OpenAI-t a hónapokon belül várható nyilvános részvénykibocsátás előtt –, elképesztő magasságokba lökte a zárt monopóliumok privát értékelését. Ahhoz, hogy ezek a vállalatok igazolni tudják a befektetők felé a gigantikus, akár ezermilliárd dollárt is megcélzó piaci kapitalizációt, kénytelenek vertikálisan terjeszkedni, vagyis a saját ügyfélbázisuk rovására hódítják el a megmaradt piaci réseket.

A stratégiai túlélés záloga

Az adatszuverenitás elvesztése a vállalati vagy nemzeti szellemi vagyon visszafordíthatatlan elértéktelenedéséhez vezet. Ha a kritikus folyamatok külföldi tulajdonú, zárt felhőszoftvereken és MI-megoldásokon futnak, a döntéshozó lemond a kontrollról – kiszolgáltatva a védett üzleti titkokat és a belső know-how-t. Sőt, ha bármilyen leállás, esetleg konfliktus történik, akkor például amerikai vagy kínai megoldásoktól függhet egy kisebb vagy nagyobb webáruház működése, logisztikája és megrendelőfelülete. Ez közvetlen pénzügyi veszteség:

a függőség szűkíti a profitmarzsokat, a szervezeteket pedig egy távoli techmonopólium kiszolgáltatott alvállalkozóivá degradálja, gyakorlatilag megszüntetve az önálló mozgásterüket.

Jövőre itt a fordulat?

Az előrejelzések szerint a zárt rendszerek mai dominanciája tarthatatlanná válhat, így akár már jövőre radikális paradigmaváltás várható. A fejlesztők jelentős része úgynevezett nyílt súlyozású, open-weight modellek felé mozdul bizonyos feladatoknál, miközben a zárt API-k (az MI-szoftver és a vállalati alkalmazás közötti kapcsolódási felület) továbbra is fontosak maradnak a gyors bevezetéshez és a menedzselt használathoz.

A nyílt súlyozású megközelítés az egyetlen út az adatszuverenitás megőrzéséhez, hiszen így a modellek saját, ellenőrzött infrastruktúrán futnak, az egyedi finomhangolások és adatok pedig nem szivárognak vissza a globális óriásokhoz.

Kockázatok és a profitkiáramlás

A kisebb európai országok számára a zárt, külföldi szolgáltatásokba való beleragadás súlyos nemzetbiztonsági és gazdasági kockázat, mert a hazai cégek által megtermelt profitmarzsok és a nemzeti adatvagyon ellenőrizetlenül áramolhat ki az országból, hosszú távú technológiai kiszolgáltatottságot okozva. A piac emiatt a vertikális integráció felé fordul; Amerikában jó példa erre a SpaceX, amely az Anysphere (Cursor) felvásárlásával biztosította a technológiai függetlenségét és az adatai védelmét.

Mi kell a sikerhez?

Ahhoz, hogy a hazai ökoszisztéma nyertesként kerüljön ki a technológiai váltásból, a döntéshozóknak érdemes lépéseket tenniük. Mondjuk, elsőként

figyelmeztetve azokra a finanszírozási csapdákra, ahol az ingyentokenekért cserébe a külföldi óriások tulajdonrészt és adatokat szereznek a hazai startupokban.

Ezzel párhuzamosan célzott állami és iparpolitikai eszközökkel érdemes támogatni a vállalatok migrációját, vagyis az átállást a zárt külföldi rendszerekről a saját üzemeltetésű, nyílt forráskódú modellekre.

Szerencsés lenne, ha az infrastruktúra-fejlesztés érdekében az elérhető forrásokat a hazai szuperszámítógépes és adatfeldolgozási kapacitások bővítésébe irányítanák, a nemzeti autonómia megőrzése céljából pedig az államigazgatásban olyan földrajzilag ellenőrzött, elosztott védelmi rendszert kellene kiépíteni, amely egy esetleges globális geopolitikai vagy technológiai krízis esetén is garantálja a kritikus digitális közszolgáltatások folyamatosságát.

Kép: Gemini által generált MI kép

Kapcsolódó: