A Hormuzi-szoros csak lassan nyílik – miért késhet az olajpiac normalizálódása? – makronom.eu

A Hormuzi-szoros csak lassan nyílik – miért késhet az olajpiac normalizálódása?

Omar Bradley tábornok híres meglátása szellemében, miszerint „az amatőrök beszélnek a stratégiáról, a profik a logisztikát tanulmányozzák”, a Közel-Keletre és az olajárra most a diplomáciai közlemények helyett a hajók, biztosítók és kikötők felől érdemes nézni.

Az amerikai–iráni memorandum papíron megnyitja az utat a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom előtt, ennek megfelelően a piac első reakciója is gyors volt, vagyis az olajár esni kezdett, mert a befektetők elkezdték beárazni a blokád végét. A háború előtt naponta 120-130 hajó haladt át az Arab-félsziget és Irán közötti keskeny átjárón, ám a szoros kinyitása nem olyan, mint amikor felnyitunk egy sorompót.

A The Honest Sorcerer elemzése szerint a válság kezdetén a térségben lévő tartályhajóknak eddig mindössze körülbelül a negyede tudta elhagyni az Öblöt, akár bekapcsolt helyzetjelző eszközzel, akár anélkül. A cikk nem igazolt állításként kezeli, hogy jelentős mennyiségű olaj távozhatott akár az amerikai haditengerészet közreműködése mellett, a szerző azonban úgy véli, ez sem változtat a lényegen, mert a március és május között havonta ki- és belépő nagyjából száz hajó még mindig a háború előtti forgalom kevesebb mint 3 százalékát jelentette. Ezért a szoros formális megnyitása önmagában nem állítja vissza a korábbi tengeri ritmust, hiszen a hajók visszatérése is szükségesk, ahogy a biztosítók kockázatárazása is, a kikötőknek pedig kezelniük kell a feltorlódott forgalmat.

A megállapodás gyors, a hajózás lassú

A lap arról is tudósít, hogy a térségben mintegy 550 nagyobb kereskedelmi hajót kellene felkészíteni az Öböl elhagyására, amelyek egyenként legalább 10 ezer tonna rakomány szállítására alkalmasak. Ebben a tömegben körülbelül 160 tartályhajó, 200 ömlesztettáru-szállító, 60 konténerszállító és 10 járműszállító hajó várakozik, amelyeket biztosítani, ütemezni és biztonságos útvonalra kell terelni.

A legfontosabb tétel az a mintegy 40, Ázsia felé tartó tanker, amely körülbelül 80 millió hordó nyersolajat vihetne ki a térségből. Optimista becsléssel 8-10 nap is eltelhet, amíg ezek a hajók elhagyják az Öblöt, de a valóság ennél még lassabb lehet. Ha a hajótulajdonosok kivárnak, a biztosítók magas felárat kérnek, vagy ha az útvonalak ellenőrzése elhúzódik, akkor a fizikai olajáramlás messze lemaradhat a piaci várakozások mögött.

A biztosítás lett az új szűk keresztmetszet

A szoroson való áthaladást az iráni politikán kívül a hajózási bizalom is szabályozza, hiszen a hajótulajdonosoknak biztosíték kell arra, hogy nincs akna, nincsenek veszélyes roncsok, a kikötők működnek, a biztosítási díjak pedig nem emésztik fel az út nyereségét. A Reuters által idézett elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy a sérült kikötők, a vízben lévő törmelékek, a torlódás és az aknaveszély lassíthatja a forgalom feltétel nélküli visszatérését.

Ez főként Ázsia számára fontos, hiszen a Hormuzon áthaladó olaj döntő része kelet felé tart. A tankerek normál körülmények között is három-négy hét alatt érik el Kelet-Ázsiát, most pedig a hónapok óta veszteglő hajóknál ehhez karbantartási és tisztítási gondok is társulhatnak, mivel a hajótestre kagylók, algák és moszatok telepedhettek, ami lassítja a haladást és növeli az üzemanyag-felhasználást.

Így a most felszabaduló olaj jelentős része reálisan csak augusztus körül jelenhet meg az ázsiai kikötőkben.

A cikk szerint a világ olajkínálatában 1,1 milliárd hordós hiány halmozódott fel, amely egyelőre tovább nőhet. Ez ugyan becslésként kezelendő, de ha a hajók nem térnek vissza a háború előtti mennyiségben, a szoros formális megnyitása csak részleges enyhülést hoz.

Európa és Magyarország számára a tanulság egyszerű: az energiapiaci kockázatot nem elég a tűzszüneti hírekből és a napi olajárból kiolvasni. A tankerforgalom, a biztosítási díj, a kikötői kapacitás és a hajótulajdonosok kockázatvállalása legalább ilyen fontos, amely tényezők az olaj mellett az LNG, a műtrágya és több vegyipari alapanyag árára is hatnak.

A Hormuzi-szoros tehát akkor normalizálódik igazán, ha a politikai megállapodás életben marad és a logisztikai bizalom is visszatér.

Kapcsolódó:

Posztok hasonló témában

Hét ábrája

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat