2023-ban 55 országban fordult elő magas vagy nagyon magas szintű, vallással kapcsolatos társadalmi ellenségeskedés, ami növekedést jelent az előző évi 45-höz képest, bár még mindig alacsonyabb a 2007-ben, a felmérés kezdete óta rögzített legmagasabb számnál (65). A csúcsot 2012-ben érte el, miután 2010-ben és 2011-ben az arab tavasz tüntetései kitörtek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Az éves adatgyűjtés összesen 198 országot és területet fed le világszerte; a legfrissebb év, amelyre adatok állnak rendelkezésre, 2023. Miután kategorizálták az Egyesült Államok külügyminisztériuma, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által nyilvánosan bejelentett eseményeket, a tanulmány szerzői minden országot két, 0 és 10 pont közötti skálán értékeltek.

A kormányzati korlátozások indexe (GRI) azokat a különböző módszereket mutatja be, amelyekkel a kormányzati tisztviselők, a törvények és a politikák befolyásolhatják a vallásszabadságot. 2023-ban 58 országban volt magas vagy nagyon magas szintű a vallásra vonatkozó kormányzati korlátozás – csupán eggyel kevesebb, mint a 2022-ben rögzített csúcsérték, az 59. A 2023-ban nagyon magas GRI-pontszámot elérő országok között volt Kína, Irán, Afganisztán, Indonézia, Szíria és Üzbegisztán.

A Társadalmi Ellenségeskedés Indexe (SHI) a magánszemélyek és nem kormányzati szervezetek (beleértve a terrorista csoportokat is) által elkövetett, vallási indíttatású vagy ilyen közösségeket célzó zaklatásokat és erőszakos cselekményeket mutatja be. A 2023-ban nagyon magas SHI-értékkel rendelkező országok között szerepelt Nigéria, India, Izrael, Szíria, Banglades és Pakisztán.

A magas és nagyon magas SHI-kategóriába tartozó 55 ország többsége már 2022-ben is ezen a szinten volt, de közülük 12-nek még mérsékelt SHI-értéke volt. Azonban két másik ország, Etiópia és a Fülöp-szigetek, 2023-ra kikerülve a magas kategóriából a mérsékeltbe került. A 2023-ban magas kategóriába lépett 12 ország közül öt európai (Belgium, Norvégia, Oroszország, Spanyolország és Svédország), három a szubszaharai Afrikában volt (Kongói Demokratikus Köztársaság, Sierra Leone és Tanzánia), kettő az ázsiai–csendes-óceáni régióban (Thaiföld és Törökország), egy az amerikai kontinensen (Guatemala), egy pedig a Közel-Kelet–Észak-Afrika régióban (Szudán).

Spanyolországban, ahol az SHI-pontszám 2,8-ról 3,7-re emelkedett, 2023-ban megnövekedett a Jehova tanúi ellen elkövetett támadásokról szóló bejelentések száma, melyek között verbális zaklatás és fizikai erőszak is előfordult.

Egy másik, Spanyolország SHI-pontszámát emelő incidens során egy marokkói származású férfi egy macsétával megölt egy embert és megsebesített egy másikat Algeciras város két templomában. A támadót „terrorista szándékkal elkövetett súlyos gyilkossággal” vádolták meg, bár az amerikai külügyminisztérium szerint a cselekedetei pszichológiai problémákra vezethetők vissza.

A muszlimok és a zsidók elleni zaklatások szintén hozzájárultak Spanyolország SHI-pontszámához. A muszlim vezetők az október 7-i támadás nyomán a „gyűlöletbeszéd és diszkrimináció” növekedéséről számoltak be a közösségi média platformjain. Ugyanakkor a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége arról számolt be, hogy a Hamász-támadás után megnőtt a zsidókat érintő antiszemita incidensek száma is.

Norvégiában, ahol az SHI-pontszám 2023-ban 3,2-ről 4,2-re emelkedett,Jehova tanúi, valamint zsidók és muszlimok elleni fizikai zaklatások is előfordultak. Szeptemberben és októberben a Jehova tanúi ismételt támadások célpontjává váltak Norvégiában, köztük több olyan eset is volt, amelyet ugyanaz a férfi követett el három nap alatt a Human Rights Without Frontiers nevű nem kormányzati szervezet szerint.

Ezenfelül a norvégiai zsidó és muszlim csoportok a gyűlöletbeszéd növekedéséről számoltak be az október 7-i Hamász-támadás és Izrael katonai válaszlépése után. Az oslói zsidó közösség aggodalmát fejezte ki az országban egyre gyakrabban megnyilvánuló antiszemitizmus, valamint a zsidó közösség körében tapasztalható, évtizedek óta nem látott mértékű félelem miatt. Egy eset során egy mezuzát (egy vallási szöveget tartalmazó tekercset, amelyet a zsidók az ajtókeretekre rögzítenek) letéptek egy zsidó otthon homlokzatáról.

Eközben a „Stop the Islamization of Norway” (más néven SIAN) nevű csoport tüntetéseket szervezett, amelyeken Koránt égettek el. Emellett a SIAN és más, hasonló gondolkodású szervezetek online és nyomtatott formában is közzétettek muszlimellenes cikkeket. A norvég kormány által finanszírozott Muslim Dialogue Network nevű csoport arról számolt be, hogy ezek a bevándorlásellenes hangulatok hozzájárultak a gyűlöletkeltő beszédhez és a zaklatáshoz, majd a jelentős hírértékű események, különösen a Közel-Keletet érintő események után általában fokozódtak.

Azok között az országok között, amelyek a magas SHI-kategóriába kerültek, Svédországban és Oroszországban is előfordultak Korán-égetések.

Oroszország SHI-pontszáma 2023-ban 3,5-ről 3,8-ra emelkedett, részben az újonnan bejelentett tömeges erőszak miatt. Például október végén tömeg törte át a biztonsági vonalakat, hogy tiltakozzon a többségében muszlim lakosságú Dagesztán régióban található repülőtéren egy izraeli El Al utasszállító járat érkezése ellen.

Ugyanebben az évben szintén Oroszországban új jelentések érkeztek a vallási ruházatot viselő nőket ért ellenséges cselekményekről. Moszkva külvárosában több orosz nő megtámadott egy hidzsábot viselő muszlim nőt és gyermekeit egy játszótéren. Ugyanakkor az ország Észak-Kaukázus régiójában a nőket arra kötelezték, hogy tartsák be az iszlám öltözködési szabályokat, amiről már 2022-ben is beszámoltak.

Tanzánia SHI-pontszáma 3,1-ről 4,4-re emelkedett, részben a boszorkánysággal vádolt emberek elleni támadások miatt. Októberben az ország Kigoma régiójában tömeg támadt néhány olyan emberre, akiket boszorkánysággal vádoltak. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a boszorkánysággal kapcsolatos vádak továbbra is előfordulnak Tanzánia vidéki területein, ahol hagyományos gyógyítási módszereket alkalmaznak.

Thaiföld indexértéke 3,5-ről 4,4-re emelkedett, részben a buddhista többségű ország déli régiójában jelentett erőszakos cselekmények számának növekedése miatt, ahol a kormány muszlim szeparatisták ellen harcol. 2023 augusztusában Narathiwat tartományban szeparatisták bombát robbantottak egy muszlim család házánál, amelyet a thaiföldi hadsereg állítólag a felkelés által érintett embereknek nyújtott „humanitárius segítségnyújtás” céljára használt. A konfliktusban az emberölések száma 2023-ban nőtt, az áldozatok többségét muszlimok tették ki.

Szudán pontszáma 3,5-ről 5,7-re emelkedett, részben a gyorsreagálású erők és az ország hadserege közötti háborúban az istentiszteleti helyek és egyéb vallási helyszínek megrongálódása miatt.

Guatemalában pedig az egyházak által támogatott vagy finanszírozott leszbikus, meleg és transznemű emberekre irányuló „átnevelő terápiákról” szóló jelentések hozzájárultak ahhoz, hogy az ország társadalmi ellenségeskedési pontszáma 2,8-ról 3,8-ra emelkedjen.

A pontos számok

Összesen 58 országban (az elemzett 198 közül) volt magas vagy nagyon magas szintű a vallással kapcsolatos kormányzati korlátozás 2023-ban, míg 55-ben volt magas vagy nagyon magas szintű társadalmi ellenségeskedés. Figyelembe véve a némi átfedést, 86 államban volt emelkedett szintű vagy a kormányzati korlátozás, vagy a társadalmi ellenségeskedés, míg 27-ben volt emelkedett szintű mind a társadalmi ellenségeskedés, mind a kormányzati korlátozás.

Az érintettek 78 százaléka olyan helyeken él, ahol magas vagy nagyon magas szintű kormányzati korlátozások és/vagy társadalmi ellenségeskedés tapasztalható. Ugyanakkor a legtöbb országban alacsony vagy közepes szintűek a kormányzati korlátozások és a társadalmi ellenségeskedés.

Ez azért lehetséges, mert a nagyon magas szintű kormányzati korlátozásokkal és/vagy társadalmi ellenségeskedéssel jellemezhető országok közül néhány rendkívül népes, ideértve Kínát, Indiát és Pakisztánt. Természetesen nem mindenkit érint egyformán a magas szintű kormányzati korlátozások vagy társadalmi ellenségeskedés azokban az országokban, ahol ezek jellemzőek; sok esetben a terhet a vallási kisebbségek viselik.

A felmérés legutóbbi éveiben a kormányzati zaklatás a vallási csoportok ellen (akár verbális, akár fizikai formában) a vallásszabadságot korlátozó leggyakoribb intézkedések közé tartozott. A kormányzati zaklatás 185 országban fordult elő, ami nagyjából megegyezik a 2022-es adattal (186).

Ugyanakkor az istentiszteletbe való beavatkozás is nagyon gyakori kormányzati korlátozási forma volt: 175 országban és területen fordult elő, ami növekedést jelent a 2022-es 170-hez képest, ami új csúcsot jelent.

Aggasztóan emelkedő trend

A vallási törésvonalak összefonódnak a biztonsági, etnikai és politikai konfliktusokkal, vagyis a vallás immár nem pusztán kulturális vagy társadalmi tényező, számos térségben az állami stabilitás, a belbiztonság és a regionális konfliktusok egyik meghatározó mozgatórugója, ami hosszabb távon csak mélyítheti a globális polarizációt. Európa szempontjából ez rávilágít arra, hogy a vallási feszültségek már nem kizárólag a Közel-Kelet vagy Afrika problémái.

Az antiszemita és iszlámellenes incidensek növekedése, a migrációs hullámokkal összefonódó identitásviták, valamint a közel-keleti konfliktusok európai társadalmakra gyakorolt hatásai azt mutatják, hogy a vallási alapú polarizáció belbiztonsági és társadalmi kohéziós kihívássá válik az Európai Unió számára.

Ebben a környezetben felértékelődnek azok a kezdeményezések, amelyek a vallási közösségek védelmét és a konfliktusok kiváltó okainak helyben történő kezelését célozzák. Magyarország egyik legismertebb ilyen programja a Hungary Helps Program, amely elsősorban a vallási üldöztetésnek kitett keresztény közösségek támogatására jött létre a válságövezetekben. A program jelentősége, hogy a migráció kezelését nem kizárólag határvédelmi kérdésként kezeli, inkább a helyben maradás feltételeinek javításával próbálja csökkenteni az elvándorlási nyomást, ami összhangban áll azzal a felismeréssel, hogy a vallási üldöztetés és az állami instabilitás gyakran közvetlen kiváltó oka a migrációnak. Ebben a kontextusban a Hungary Helps a humanitárius program mellett a stabilitást és a megelőző válságkezelést szolgáló külpolitikai eszközként is értelmezhető. A vallási üldöztetés globális erősödése miatt az ilyen kezdeményezések várhatóan nagyobb stratégiai jelentőséget kapnak az európai biztonságpolitikai gondolkodásban.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons