Donald Trump azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy távol tartja Amerikát a költséges és hosszú háborúktól. Ám hiába hirdetett győzelmet az Iránnal kötött megállapodás után, az amerikai választók jelentős része továbbra is szkeptikus, többségük nem bízik az iráni fegyverszünet tartósságában, az elnök népszerűsége pedig újra mélypontra zuhant.
A Reuters és az Ipsos közös felmérése igen kellemetlenül érintette a Fehér Házat. Az iráni háború lezárására ugyan született egy megállapodás (a végső tárgyalások pedig folynak), amit Donald Trump diplomáciai sikernek, illetve győzelemnek igyekszik beállítani, az amerikai közvélemény azonban meglehetősen hűvösen fogadta az így tálalt eredményt.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 24 százaléka gondolja úgy, hogy az Irán elleni háború megérte a ráfordított költségeket és kockázatokat, ezzel szemben a válaszadók fele azt mondta, hogy a konfliktus „veszteséges” volt az Egyesült Államok számára. Még beszédesebb adat, hogy a kutatásban részt vevők mindössze 23 százaléka véli úgy, hogy az USA ma erősebb pozícióban van Iránnal szemben, mint a konfliktus előtt. A válaszadók 35 százaléka szerint épp ellenkezőleg, Amerika gyengébb helyzetbe került.
A konfliktust lezáró amerikai–iráni megállapodás sem győzte meg a közvéleményt. A június 17-én aláírt egyezmény újra megnyitotta az olaj- és gázszállítási útvonalakat, valamint enyhítette az Iránra nehezedő amerikai gazdasági nyomás egy részét, a dokumentum egyik látványos következménye tehát az olajárak gyors csökkenése volt a világpiacon. Az amerikai választókat azonban ez sem hatotta meg, a felmérés szerint 63 százalékuk úgy véli, hogy a megállapodás nem vezet tartós békéhez az Egyesült Államok, valamint Irán között, és mindössze 18 százalék hisz abban, hogy a mostani rendezés hatásai hosszú távúak lesznek.
Különösen szembeötlők a pártpolitikai bontású számok. A demokraták körében a szkepticizmus szinte teljes, tízből nyolcan nem hisznek a tartós békében. A republikánusok között ugyan kedvezőbb a kép Trump számára, de még ott is nagyjából a válaszadók fele kételkedik a megállapodás sikerében, vagyis a Fehér Ház még saját politikai táborát sem tudta teljes mértékben meggyőzni.
Ez már önmagában is kemény figyelmeztetés Trumpnak, aki a 2024-es kampányának egyik leghangsúlyosabb pilléreként azt kommunikálta, hogy szakítani kíván a drága és végtelen háborúk korszakával. Az amerikai választók jelentős része éppen azért támogatta, mert a Washington intervenciós politikájának az ellenzőjeként lépett fel. Az iráni háború így Trump egyik alap politikai ígéretének a próbája – és sokak szerint cáfolata – volt.
Bezuhant népszerűség
Ami a Fehér Házat talán ennél is jobban foglalkoztatja, az Trump népszerűségi mutatóinak lejtmenete, ami számára igencsak lehangoló. Az elnök általános támogatottsága 34 százalékra csökkent, ami második ciklusának (egyszer már elért) legalacsonyabb szintjét jelenti. Ez azt jelenti, hogy alig néhány hónap alatt 13 százalékpontnyi támogatást veszített.
E visszaesés mögött ugyanakkor nem csak a közel-keleti konfliktus áll. Az amerikai háztartásokat továbbra is sújtja a (relatíve) magas infláció, miközben az illegális bevándorlás elleni kemény fellépés is egyre nagyobb botrányokat okoz. Trumpnak a megélhetési költségek kezelésével kapcsolatos támogatottsági mutatója mindössze 22 százalékos, ami elnökségének egyik legrosszabb eredménye. Ráadásul ma már a bevándorlás sem jelent olyan erős politikai fegyvert, mint korábban. Az elnök migrációs politikájának a támogatottsága 37 százalékra csökkent, ami szintén a ciklusának legalacsonyabb szintje, és három százalékponttal rosszabb eredmény az előző mérésnél.
A közvélemény-kutatás legfontosabb üzenete az idei félidős választások szempontjából az, hogy a független szavazók rendkívül kedvezőtlenül vélekednek a republikánusokról. Vagyis ha most tartanák a választásokat, a szavazók mindössze 17 százaléka voksolna republikánus jelöltre, míg 34 százalékuk demokratát támogatna. Ez kétszeres demokrata előnyt jelent abban a választói csoportban, amely rendszerint eldönti az amerikai országos választásokat.
A felmérése arra utal, hogy az iráni háború nem hozta meg azt a politikai nyereséget, amit a Fehér Ház remélt. A konfliktus ugyan valószínűleg lezárul, az olajpiac magához tér, az amerikai közvélemény mégsem érzi úgy, hogy az ország nyert volna. A választók többsége szerint a háború nem érte meg a rá fordított költségeket, nem bízik a béke tartósságában és Trump népszerűsége is mélypontra süllyedt. A félidős választások közeledtével ez a politikai veszteség még nagyon sokba kerülhet a republikánusoknak.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Fehér Ház
