A klímaváltozás hatásai már a jelen gazdasági realitása, mivel a tartós nyári hőhullámok a korábbi évek után az elmúlt napokban, hetekben újra csapást mérnek a kontinensnek a déli mellett immár a nyugati és a központi területeire is. A Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban tapasztalható extrém időjárási anomáliák és a Közép-Európába is megérkező forróság felszínre hozza azt a tényt, hogy a nyugati gazdasági modell szerkezetileg szinte védtelen a környezeti stresszhatásokkal szemben.

Az extrém meleg miatt a termelékenység visszaesése, a logisztikai hálózatok akadozása és az infrastruktúra túlterheltsége egy újabb versenyképességi válsággal fenyegeti az Európai Uniót.

Ezek a globális és regionális folyamatok közvetlen veszélyt jelentenek a magyar exportvezérelt növekedésre, így a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes nemzetgazdasági reziliencia megerősítése elkerülhetetlen.

Védtelen a nyugati infrastruktúra

A Nyugat-Európát sújtó, tartósan 40–44 Celsius-fok közötti szélsőséges hőmérsékleti értékek rávilágítottak egy súlyos sebezhetőségre: az észak- és nyugat-európai épületállományt, a logisztikai hálózatokat és a közösségi rendszereket alapvetően hűvösebb éghajlati viszonyokra tervezték. Amikor a hőség miatt

iskolákat kell bezárni, közlekedési korlátozásokat kell bevezetni és tömegrendezvényeket kell törölni, az közvetlen gazdasági veszteséget jelent.

A hűtési kapacitások hiánya sok esetben megbénítja a mindennapi működést, ráadásul

az ipari és az erőművi hűtőrendszerek hatásfokának romlása korlátozza a termelőkapacitásokat és veszélyezteti az alapvető ellátás biztonságát

egy olyan régióban, amely korábban a kiszámíthatóság egyik globális bástyájának számított.

Megbénuló ellátási láncok

A klímaválság közvetlen következményeként megfigyelhető az uniós ellátási láncok szerkezetének a szakadozása, igaz, nem olyan szinten, mint a Covid-járvány idején.

Az extrém hőség egyrészt az emberek termelékenységét veti vissza – a munkavállalók fizikai és mentális fáradása miatt –, másrészt korlátok közé szorítja a szállítmányozást. A tartós aszályok miatt ugyanis az alacsony vízállás ellehetetleníti a folyami áruszállítást a kontinens fő vízi útjain, ami alternatív, drágább és túlterheltebb közúti vagy vasúti logisztikai folyosók igénybevételére kényszeríti a vállalatokat. Emellett a

villamosenergia-hálózatok nyári túlterheltsége a rendszer összeomlásának a kockázatát hordozza, kiváltképp az óriási napelemes termelés miatt.

A logisztikai átszervezések folytán a késések és a megugró működési költségek egyértelműen jelzik, hogy a hagyományos nyugati termelési központok elérték a fizikai és a működési korlátaikat.

Átértékelt tőkepiaci kockázatok

A gazdasági szereplőknek ráadásul egy tartósan romló trendre kell felkészülniük, amit a legfrissebb tudományos adatok is alátámasztanak. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) jelentése szerint ugyanis

75 százalékos a valószínűsége annak, hogy a globális hőmérséklet változása a közeljövőben tartósan átlépi a kritikusnak tekintett 1,5 Celsius-fokos határt.

Emellett 86 százalékos az esély arra, hogy a következő öt év valamelyike ismételten megdönti a korábbi melegrekordokat. Ez a prognózis a tőkepiacokat is lépésekre kényszeríti, ezért a befektetők el is kezdték újraértékelni a környezeti és klímakitettséget. Ennek a közvetlen következménye, hogy a klímaváltozásnak leginkább kitett, sérülékeny ágazatokban és régiókban érdemben megemelkednek a finanszírozási költségek, a beruházások megtérülési ideje pedig jelentősen meghosszabbodik.

Begyűrűző hatás

A nyugat-európai országok működési nehézségei a hazánkkal való mély gazdasági integrációjuk miatt nem maradhatnak lokális problémák. Az Európai Unión belüli termelési hálózatok annyira szorosan összefonódtak, hogy a német vagy francia gyárak leállása, az alkatrészhiány vagy a szállítási csúszások azonnali dominóhatást indíthatnak el, ami pedig láncreakció-szerűen begyűrűzhet a közép-európai beszállítói hálózatokba, amelyek jelentősen függnek a nyugati megrendelésektől és alapanyagoktól. Ha a magországok logisztikai és energetikai rendszereinek a hőség miatt problémái lesznek, akkor az a teljes kelet-közép-európai ipari tengelyt veszélyezteti. Ez rávilágít arra, hogy

a klímakockázat immár geopolitikai és geoökonómiai feszültségforrás Európában is.

Kárpát-medencei válaszok

Ezek a fenyegetések kihívást jelentenek Magyarország exportvezérelt gazdasági modellje számára is, mivel a feldolgozóiparunk és a járműgyártásunk főleg a német nyelvű országok ellátási láncaihoz szervesen kapcsolódik.

A nyugati irányú árufolyosók és a dunai kikötők kapacitáskorlátai hátrányt okoznak a hazai vállalatoknak, miközben a nyári hűtési igények megugrása a hazai villamosenergia-hálózatot is komoly nyomás alá helyezi.

Mivel a Kárpát-medence melegedési és kiszáradási folyamatai az európai átlagnál is gyorsabbak, rendszerszintű, tájszintű vízmegtartási reformokra és komplex hűtési infrastruktúrára van szükség. Amennyiben sikerül garantálni az ipari parkok zavartalan, klímafüggetlen működését a legszélsőségesebb hőhullámok idején is, az érdemi regionális versenyelőnyt és a mainál is erősebb tőkevonzó képességet biztosíthat hazánknak. Magyarország így sikeresen csatornázhatja be azokat a magas hozzáadott értékű ipari kapacitásokat és technológiai beruházásokat, amelyek a nyugat-európai infrastruktúra várható fizikai korlátai miatt kényszerülnek költözésre.

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime