Sokáig online összeesküvés-elméletnek tűnt, de az elmúlt évek adatai alapján ma már komolyan vehető az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az internet forgalmának és tartalmainak jelentős részét már gépek állítják elő gépek számára.A fordulópont a webes forgalomban már látható: az Imperva 2025-ös jelentése alapján az automatizált először 2024-ben haladta meg az emberi forgalmat, és azóta folyamatosan növekszik. A Cloudflare adatai szerint ez év nyarára a gépi forgalom aránya 57 százalék fölé emelkedett.

A tartalom oldalán is hasonló fordulat zajlik: 2024 novemberében az interneten megjelenő, MI által generált cikkek száma meghaladta az ember által írtakét. Ez az arány a ChatGPT 2022 végi megjelenése után gyorsan nőtt, és alig egy év alatt az újonnan megjelenő cikkek jelentős részét már gépi szövegek adták. Más tudományos mérések óvatosabb képet mutatnak, de azok is azt jelzik, hogy a múlt év közepére az új weboldalak 35 százalékában már kimutatható volt az MI által előállított vagy támogatott szöveg.

A gyarapodó mesterséges cikkek aránya pedig a nyelvre is hat, hiszen az MI megjelenése óta az online szövegek hangvétele érezhetően egységesebbé vált: több lett a semleges, mesterségesen pozitív és túlságosan kerek megfogalmazás. Ez elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszabb távon átalakíthatja azt a módot, formát, stílust, hangvételt, ahogyan az interneten gondolkodunk, vitatkozunk és kapcsolatba lépünk egymással.

A nyelv korábban alapvetően emberi interakciókból formálódott: amikor emberek használtak egy szót, kifejezést vagy stílust, azzal annak jelentését is alakították. Most azonban ebbe a folyamatba beléptek a mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek a korábbi emberi szövegek statisztikai mintázataiból állítanak elő tartalmakat, így az online nyelv egy leegyszerűsített verziója annak, ahogy az emberek írnak. A jelenség már egyes szavak gyakoriságán is tetten érhető. Az angol nyelvű online térben sokat emlegetett példa a delve szó, amely feltűnően gyakrabban jelenik meg a tudományos iratokban, de hasonlóan gyakori lett a showcase vagy az intricate is, amelyek túlzott ismétlődése azt jelzi, hogy az MI-rendszerek sajátos nyelvi ízlést alakítanak ki az interneten.

A növekvő mesterséges jelenlét egyik következménye az lehet, hogy szűkül az online gondolatok sokfélesége: ha ezeknek a tartalmaknak a jelentős része ugyanazokra a semleges és előre gyártott mintákra épül, akkor az internet egyfajta önismétlő rendszerré válhat. Lényegében a gépek dolgozzák fel, írják át és termelik újra egymás szövegeit, ami hosszabb távon a nyelv jelentéseit is torzíthatja. Ennek a folyamatnak az első jele az úgynevezett AI slop, azaz a nagy mennyiségű, első ránézésre elfogadható, de valójában gyengülő minőségű gépi tartalom.

Ember vagy robot szólal meg?

Ez a folyamat pedig a társas viszonyainkra is hat. A közösségi média eredetileg azt ígérte, hogy közvetlenebb kapcsolatot teremt az emberek között, ma viszont már egyre nehezebb eldönteni, hogy egy komment, profil, vélemény vagy reakció mögött ember áll-e. A botok termékeket reklámozhatnak, hamis társadalmi konszenzust kelthetnek vagy egyszerűen csak zajjal áraszthatják el a nyilvánosságot. És ha az ember nem tudja, kivel beszél, akkor a bizalom is sérül.

Mindez politikai szempontból is veszélyes lehet, mert ha a közbeszédet botokkal, MI-generált posztokkal és algoritmikus manipulációval formálják, akkor a valóság is torzulhat. Például többséginek tűnhet egy kisebbségi vélemény, egy mesterséges kampány természetes felháborodásnak látszódhat, egy hamis hír pedig gyorsabban terjedhet, mint a cáfolat. Emlékezetes volt Călin Georgescu román elnökjelölt esete, amikor a korábban szinte esélytelennek tartott aspiráns váratlanul megnyerte a 2024-es román elnökválasztás első fordulóját. A TikTok később több mint százezer olyan fiókot távolított el, amely Georgescu, illetve a román radikális jobboldal tartalmait erősítették, amelyekkel egy egész ország véleményét sikerült befolyásolni. A halott internet ebben az értelemben tehát az üres internet helyett a zajos, de már kevésbé ellenőrizhető nyilvánosságot jelenti.

A gazdasági hatás ugyancsak jelentős, mert ha az online forgalom immár nagyobb része botoktól származik, akkor a látogatottság jelentése is bizonytalan. A kiadók és a vállalkozások az ember figyeleméért versenyeznek, miközben egyre több bot torzítja a számokat. Ez a jelenség megfigyelhető az online gazdaságban: egyes vállalkozások lájkokat, megtekintéseket vagy pozitív értékeléseket vásárolnak, mert tudják, hogy ezáltal az egyes platformok előrébb tolhatják őket, ezáltal a valódi felhasználók szemében is népszerűbbnek mutathatják a szolgáltatásukat. Olyan ez, mintha egy étterem statisztákat állítana a bejárat elé, hogy a járókelők azt higgyék, valóban ilyen népszerű a hely. Sőt, egyre népszerűbb egyenesen az MI- kereső botokra optimalizálni a weboldalakat, mert az információk elsődleges feldolgozói sok esetben már nem közvetlenül az emberek. Így az online gazdaság egy része lassan egy olyan rendszerré válik, ahol robotok gyártanak tartalmat, robotok olvassák azt, majd újabb robotok döntik el, mi jut el végül az emberi felhasználókhoz.

A probléma az, hogy ez hosszabb távon rombolja az internetbe vetett bizalmat, hiszen ha nem lehet tudni, hogy egy értékelés valódi-e, egy profil mögött ember áll-e vagy egy termék népszerűsége a valódi értékelésekből fakad-e, akkor nehezebb kiszűrni a csaló vállalkozásokat és a manipulált tartalmakat. Az online tér legitimációja ezzel meggyengül: minél több a mesterséges aktivitás, annál kevésbé hisszük el, hogy amit látunk, az valódi.

A következő évek egyik legfontosabb digitális kérdése ezért az lesz, hogyan lehet újra felismerhetővé tenni az emberi jelenlétet. Szükség lesz átláthatóbb MI-jelölésekre, jobb botfelismerésre, erősebb szabályozásra és olyan üzleti modellekre, amelyek nem a végtelen mennyiségű olcsó tartalmat jutalmazzák. Bár az internet nem halt meg, de történelmi átalakuláson megy keresztül, ahol már nem csak az emberek formálják a történetét.

Kapcsolódó:

Borítókép: ChatGPT