A KSH friss külkereskedelmi adatait nézve elsőre minden rendben lévőnek tűnik: a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 502 millió euróra hízott májusban, ami 160 millióval jobb, mint tavaly ilyenkor. Csakhogy ha az árstatisztikai mázat lehántjuk a számokról, egész más kép rajzolódik ki. Az export volumene 5,1, az importé ugyanis 2 százalékkal csökkent éves alapon, vagyis kevesebb termék kelt el külföldön és kevesebb is érkezett az országba. Euróban kifejezve mégis növekedést látunk,

a kivitel 7,4, a behozatal 6,3 százalékkal bővült, ami jól mutatja, hogy itt mekkora szerepet játszik az árfolyamhatás és az árazás.

A forint erősödése torzít

A magyarázat egyszerű: a forint egy év alatt 11 százalékkal erősödött az euróval, 14-et a dollárral szemben, miközben a forintban számolt importárak 3,8 százalékkal estek, az exportárak viszont enyhén, 0,5 százalékkal emelkedtek. Ennek eredőjeként

a cserearányok 4,4 százalékponttal javultak – a többlet bővülését döntően árazási és árfolyamhatások magyarázzák, nem a volumenek alakulása.

Más szóval: a magyar gazdaság kevesebbet adott el és vett, de jobb áron, és a forinterősödés is felfelé húzta az eurós számokat.

Főként a járműipar húz

A termékcsoportok között komoly különbségek vannak. Egyedül a gépek és szállítóeszközök kategóriája bővült: az export 1, az import 4,7 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a hazai autóipari és beszállítói kapacitások továbbra is tartják magukat, sőt a beszállítói import élénkülése akár újabb beruházásokra, valamint kapacitásbővítésre utal, hiszen a CATL debreceni akkumulátorgyára és a BMW-üzem is felfutóban van.

Ezzel szemben a feldolgozott termékeknél súlyos visszaesés látszik: az exportvolumen 11, az importvolumen 7,4 százalékkal zsugorodott, ami 3,3 százalékponttal rontotta a teljes exportdinamikát. Az energiahordozóknál pedig még drasztikusabb a kép:

a kiviteli volumen 52 , míg a behozatal 12 százalékkal csökkent.

Ez részben bázishatás, részben a nemzetközi energiaárak iráni háborúval kapcsolatos hullámzásának, valamint a hazai ipari energiaigény átrendeződésének a következménye.

Az EU-n belül és kívül

Az uniós piacokon – amelyek az export 74, az import 70 százalékát adják – az export 5, az import 3,1 százalékkal csökkent, a mérleg mégis 969 millió eurós, tavalyinál 326 millióval nagyobb többletet hozott. Az EU-n kívüli kereskedelemben viszont rosszabb a helyzet: az export volumene 7,6, míg az importé csak 1,7 százalékkal mérséklődött, így ott a mérleg 166 millió euróval romlott, és 467 milliós hiányba fordult. Ez a harmadik piacokon tapasztalt versenyképességi vagy keresleti nehézségekre utal, és arra, hogy a magyar exportőrök az EU-n kívül nehezebben tartják a pozícióikat, mint a közösségen belül.

Kihívások hosszabb távon

A januártól májusig tartó időszakot nézve a trend még egyértelműbb: a kivitel volumene 4,5 százalékkal csökkent, miközben a behozatalé 6,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A halmozott külkereskedelmi többlet így is 3,44 milliárd eurót tett ki, ami komoly makrogazdasági segítséget jelent, ugyanakkor 1,52 milliárddal marad el a 2025-ös értéktől. Vagyis miközben a havi számok – főleg a forint erejének köszönhetően – statisztikai értelemben egyensúlyt mutatnak, a mélyben zajló folyamatok inkább tartós lassulásra, mintsem fellendülésre utalnak.

Fotó: Freepik

Kapcsolódó: