A Volkswagen 100 ezer munkahelyet készül megszüntetni, négy németországi gyárban pedig teljesen leállhat a termelés. Európa legnagyobb autógyártója, amelyet egyszerre sújtanak a kínai versenytársak, a magas európai költségek, az amerikai vámok és a gyengülő kínai kereslet, gödörbe került.

A Volkswagen vezetése történelmi léptékű szerkezetátalakításra készül. A konszern akár 100 ezer munkahely megszüntetését tervezi, ami közel minden hatodik alkalmazottját érintené a világszerte foglalkoztatott mintegy 625 ezer dolgozóból. A vezetés szerint a korábban kidolgozott megtakarítási program mára elégtelenné vált, miután az amerikai vámok, a közel-keleti válság, valamint a kínai piac romló kilátásai egyszerre nehezednek a vállalatra. A legnagyobb kihívást a kínai verseny jelenti, mivel az európai autópiacon a kínai márkák részesedése az év első öt hónapjában már megközelítette a 10 százalékot. A kínai gyártók elsősorban az elektromos járművek piacán növekednek rendkívül gyorsan, miközben a költségszintjük jelentősen alacsonyabb az európai versenytársaknál.

A Volkswagen már 2024 végén megállapodott a szakszervezetekkel arról, hogy 2030-ig 50 ezer munkahelyet megszüntet Németországban, illetve évi 500 ezer darabbal csökkenti hazai gyártókapacitását, ám a most kiszivárgott tervek ezt további mintegy 50 ezer állással egészítenék ki. Amennyiben ez megvalósul, a vállalat történetének messze legnagyobb leépítéséről beszélhetünk, ami nemzetközi összevetésben is rendkívüli volna, a General Motors kilencvenes évekbeli 74 ezres, illetve az IBM 60 ezres leépítését is meghaladná.

A VW hosszú időn keresztül Európa gazdasági erejének a szimbóluma volt, mára azonban ugyanazokkal a problémákkal küzd, amik az egész német ipart sújtják. A gyárbezárások jól mutatják a válság mélységét, a kiszemelt üzemek között szerepel Emden, Zwickau, Hannover, valamint az Audi neckarsulmi gyára. Korábban már döntés született a drezdai üzem bezárásáról is, míg az osnabrücki számára vevőt keresnek.

Oliver Blume vezérigazgató korábban még azt hangsúlyozta, hogy nem szeretne klasszikus gyárbezárásokat, inkább alternatív hasznosításban gondolkodik. Felmerült például kínai modellek európai összeszerelése, más autógyártóknak történő értékesítés vagy akár védelmi ipari hasznosítás is. Ezekből egyik sem jött össze, a jelenlegi tervek sokkal radikálisabbak.

Nem eszik olyan forrón?

A Volkswagen a piaci kockázatokra hivatkozva 2030-ig évente 6 milliárd eurós költségmegtakarítást kíván elérni, ám ezek a tervek komoly politikai konfliktusokat vetítenek előre, a vállalat ugyanis rendkívül szoros kapcsolatban áll a német szakszervezetekkel és Alsó-Szászország tartomány politikai vezetésével. A munkavállalói érdekképviseletek már most jelezték, hogy teljes erejükkel ellenállnak a terveknek, és a menedzsmentet teszik felelőssé a vállalat jelenlegi helyzetéért.

A német autóipar három pillérre épült: az olcsó orosz energiára, a kínai piac folyamatos növekedésére és a magas értékű prémiumgyártásra, csakhogy az elmúlt néhány évben mindhárom megroggyant. Az orosz energiát gyakorlatilag lenullázták, a máshonnan vásárolt azonban sokkal drágább lett, Kína felvevőpiacból technológiai riválissá vált, az elektromos átállás pedig teljesen új versenyfeltételeket teremtett. A Volkswagen helyzetét különösen nehezíti, hogy egyszerre két oldalról szorítják. Nyugaton az amerikai piacot vámok és egyre erősebb protekcionizmus jellemzi, keleten pedig kínai vállalatok támadják a saját hazai piacán és immár Európában is.

A mostani átszervezés arra utal, hogy a korábbi európai ipari modell már nem képes fenntartani ugyanazt a foglalkoztatási szintet és gyártókapacitást. Mindez épp Németország számára különösen romboló hatású, hiszen az autóipar közvetlenül és közvetve több millió munkahelyet tart fenn. Ráadásul, ha a Volkswagen ilyen mértékű racionalizálásra kényszerül, az precedenst teremthet más európai gyártók számára is.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime