A SpaceX tőzsdei bevezetése amellett, hogy az év egyik legnagyobb IPO-ja lett, újra felvetette azt a kérdést, hogy meddig tarthat az MI-részvények szárnyalása. Bár a cég neve az űriparral forrt össze, a bevételeinek és a nyereségének a fő forrása ma már a Starlink, mivel a műholdas internetszolgáltatás kiszámítható, folyamatos bevételt termel, a rakétaindítások, az űripari fejlesztések és az új technológiai projektek pedig inkább hosszú távú növekedési lehetőségek.

A beszélgetés résztvevői szerint épp ez teszi különlegessé a vállalat értékelését, hiszen a befektetők a jelenlegi eredmények mellett azt is figyelembe veszik, hogy a SpaceX milyen piacokat nyithat meg a következő években. Hasonló jelenség volt megfigyelhető korábban az Amazon vagy a Tesla esetén is, amelyek hosszú ideig inkább jövőbeli lehetőségként, nem pedig hagyományos értelemben vett profittermelő vállalatként szerepeltek a tőzsdén.

Az új nyertes az infrastruktúra

A beszélgetés egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének a legnagyobb nyertesei nem feltétlenül az MI-modelleket fejlesztő cégek lesznek, inkább azok, amelyek kiszolgálják azokat.

A SpaceX az elmúlt hónapokban olyan adatközponti infrastruktúrát épített ki, amelyet többek között a Google és az Anthropic is bérel. A vállalatnak több százezer Nvidia GPU-ra épülő kapacitása van, amelyre a legnagyobb MI-fejlesztők is támaszkodnak a modelljeik tanításához és működtetéséhez.

A szakértők szerint ezzel egy újfajta függőségi viszony alakul ki, hiszen ahogy korábban a felhőszolgáltatók váltak megkerülhetetlenné a digitális gazdaságban, úgy most az MI-infrastruktúrát biztosító szereplők kerülhetnek kulcspozícióba, hiszen egy jól kiépített adatközpont ma már stratégiai jelentőségű lehet.

Az MI elszívja a tőkét más technológiai szektoroktól

A beszélgetés során szóba került az is, hogy a befektetők figyelme megváltozott: míg néhány évvel ezelőtt a fintechstartupok vagy más technológiai vállalkozások számítottak a kockázati tőke első számú célpontjainak, ma a források jelentős része az MI-cégek felé áramlik.

Suppan Márton említette, hogy korábban a befektetők hajlandók voltak pusztán a növekedési ígéretre finanszírozni egy-egy vállalatot, most azonban ez a szerep szinte teljes egészében az MI-vel foglalkozó cégeké lett, ezért több más technológiai terület tőkebevonása is nehezebbé vált.

Ugyanakkor Naszádos Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi, rendkívül bőséges likviditás hosszú távon aligha marad fenn változatlan formában: bár a technológia valószínűleg velünk marad, nem biztos, hogy a részvényárfolyamok is ugyanilyen optimizmust tükröznek majd.

Mit hozhat az OpenAI és az Anthropic tőzsdére lépése?

A beszélgetés végén a várható MI-IPO-k kerültek előtérbe, és a résztvevők szerint különösen az OpenAI esetleges tőzsdei bevezetése válthat ki rendkívüli érdeklődést.

A ChatGPT-nek már közel egymilliárd heti aktív felhasználója van, így a vállalat ismertsége messze túlmutat a technológiai szektoron. Egy ilyen méretű felhasználói bázis komoly befektetéseket generálhat a magánemberek részéről is, ami jelentős hatással lehet a részvények árfolyamára.

Ugyanakkor a szakértők arra is emlékeztettek, hogy a legismertebb technológiai vállalatok IPO-i nem mindig jelentettek azonnali sikert a tőzsdén. A Facebook részvénye például a bevezetést követően hosszabb ideig a kibocsátási ár alatt forgott, mielőtt a világ egyik legsikeresebb technológiai vállalatává vált.

A következő években ezért túl azon, hogy mely MI-cégek jelennek meg a tőzsdén, az is érdekes kérdés, hogy a befektetők meddig hajlandók több pénzt fizetni a jövő növekedési ígéretéért.

A teljes adás az alábbi Spotify-linkre kattintva elérhető.