Mark Rutte újabb kísérletet tett Donald Trump meggyőzésére. A NATO főtitkára ezúttal a közös biztonság vagy az orosz fenyegetés helyett azt hangsúlyozta, hogy az európai fegyverkezés már mintegy 300 milliárd dollárnyi amerikai fegyvermegrendelést és közel 195 ezer tengerentúli munkahelyet tart fenn, vagyis a NATO gazdasági érdek Washington számára.

Mark Rutte a Financial Timesnak adott interjújában igyekezett új megközelítésből indokolni, hogy az Egyesült Államoknak miért érdeke a NATO fenntartása és Európa katonai támogatása. A szervezet főtitkára új módszerrel próbálkozott Trump „megdolgozására”, érvelésének középpontjába ezúttal az orosz fenyegetés vagy a transzatlanti szolidaritás helyett az amerikai gazdaságot állította. Mint említette, az európai újrafegyverkezés mára olyan méreteket öltött, hogy közvetlenül csaknem 195 ezer amerikai munkahelyet tart fenn, illetve mintegy 300 milliárd dollár értékű fegyvermegrendelést biztosít a tengerentúli hadiipar számára az elkövetkező években. Vagyis immár az amerikai választók és Donald Trump számára is világossá válhat, hogy Európa jelentős megrendelője az amerikai gazdaságnak.

Rutte hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai inváziója, valamint Donald Trump évek óta hangoztatott követelése – miszerint Európának sokkal nagyobb részt kell vállalnia a saját védelmének finanszírozásából – együttesen vezetett oda, hogy az európai NATO-tagállamok példátlan ütemben növelik a katonai kiadásaikat. A főtitkár szerint ez a kontinens haderejének a megerősítése mellett az ukrán támogatások fenntartását is lehetővé teszi.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fegyvergyártás mind Európában, mind az Egyesült Államokban elérte a jelenlegi kapacitásainak határát. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év során mintegy 250 milliárd dollárral nőtt a védelmi beszerzések volumene, ami már közelíti a hadiipar maximális elnyelőképességét. A NATO-főtitkár ezért arra kérte a gyártókat, hogy ne a megnövekedett keresletet használják ki további áremelésekre, inkább építsenek új gyártósorokat és bővítsék a termelési kapacitásaikat. Szerinte a szűk termelési keresztmetszet mára stratégiai problémává vált, hiszen számos európai ország hiába szeretne fegyvereket vásárolni a NATO-tagállamoktól, túl hosszúak a szállítási határidők, és emiatt több szövetséges kénytelen Dél-Koreához fordulni, amely rövidebb idő alatt képes modern fegyverrendszereket szállítani.

Big Beautiful Business

Az interjúban szóba került az is, hogy az Egyesült Államok az iráni konfliktus következtében a fegyverkészleteinek jelentős részét a Közel-Keletre csoportosította át, emiatt Washington több európai szövetségesének is jelezte, hogy egyes fegyverszállítások késedelmet szenvedhetnek. Rutte ennek ellenére kiemelte, hogy számos kulcsfontosságú katonai képességből kizárólag az USA képes megfelelő minőségű rendszereket előállítani, ezért az amerikai hadiipar szerepe a NATO elrettentő képességében meghatározó marad.

Az ukrajnai háború helyzetét értékelve a főtitkár meglehetősen optimista képet festett. Úgy ítéli, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt hónapokban érezhetően javított a pozícióján: havonta mintegy 35 ezer orosz katonát öl meg vagy sebesít meg súlyosan, illetve nagyobb hatékonysággal támadja az orosz energetikai infrastruktúrát és katonai létesítményeket. Mint mondta, az orosz hadsereg előrenyomulása pedig jelentősen lelassult az év elejéhez képest: azok az előretörések, amelyeket Oroszország négy-öt hónappal ezelőtt még végre tudott hajtani, ma már sokkal lassabbak. Ennek ellenére nem számít arra, hogy Putyin emiatt rövid időn belül hajlandó lesz érdemi béketárgyalásokra. Véleménye szerint

a NATO feladata jelenleg a tárgyalások kikényszerítése helyett Ukrajna katonai támogatásának a fenntartása,

hogy Kijev a lehető legerősebb pozícióból ülhessen tárgyalóasztalhoz, amikor ennek a politikai feltételei létrejönnek.

Az interjú kitért Rutte és Donald Trump kapcsolatára is: a NATO-főtitkárt az elmúlt hónapokban több szövetséges is bírálta azért, mert úgy gondolják, hogy túlságosan alkalmazkodó, már-már szervilis hangnemet használ az amerikai elnökkel szemben. Különösen nagy visszhangot váltott ki egy korábbi kijelentése, amikor Trumpot Apunak nevezte. Rutte megvédte a saját kommunikációját, szerinte ha egy amerikai elnök képes elérni, hogy az európai NATO-tagállamok az évtizedes lemaradásukat ledolgozva végre jelentősen növeljék a katonai kiadásaikat, akkor azért jogosan jár az elismerés.

Beszélt arról is, hogy Trump változatlanul elégedetlen néhány európai szövetséges iráni háborúval kapcsolatos magatartása miatt, egyes országok ugyanis nem engedélyezték az amerikai repülőgépek vagy katonai létesítmények használatát az Irán elleni műveletek során. Rutte ugyanakkor ezeket elszigetelt eseteknek nevezte, illetve hangsúlyozta, hogy az összkép egész más. Példaként említette, hogy az iráni hadműveletek támogatására mintegy ötezer amerikai repülés indult Európából, ami bizonyítja, hogy kontinensünk jelenleg is az USA globális katonai műveleteinek egyik legfontosabb bázisa.

Az interjú végén Rutte ismét hangsúlyozta, hogy Európa mára teher helyett stratégiai befektetés lett az Egyesült Államok számára, vagyis egyszerre jelent hatalmas piacot az amerikai hadiiparnak, biztosítja Washington katonai jelenlétének európai infrastruktúráját és nagyobb részt vállal a saját védelmének finanszírozásából, ezáltal a NATO egy olyan gazdasági és ipari együttműködés, amelyből az USA közvetlenül profitál.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Fehér Ház