A Pew Research Center friss felmérése szerint világszerte egyre negatívabbak a vélemények Donald Trumpról. A kutatásban részt vevő 36 országban a mediánérték szerint 23 százalék bízik abban, hogy megfelelően irányítja a világ ügyeit, míg sok államban csökkent az amerikai elnök iránti bizalom a tavalyi évhez képest. Az Egyesült Államokról alkotott általános értékelések kedvező szintje is számos helyen csökkent, többek között két számjegyű visszaesést regisztráltak Indonéziában, Olaszországban, Nigériában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Dél-Koreában és Törökországban.

Hét országban a megkérdezettek többsége pozitívan értékeli az USA-t, közülük a legmagasabb értéket, 81 százalékot, Izraelben mérték. A legalacsonyabb számok túlnyomórészt a muszlim lakosság, például a malajziaiak, a pakisztániak, a törökök, valamint a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok köréből származtak.

Trump többnyire gyenge értékelést kapott a legfontosabb külpolitikai kérdések (Gáza, Irán, Grönland, Ukrajna) kezelése terén.

A felmérés feltárta azt is, hogy milyen markáns változások voltak Amerika megítélésében több olyan országban is, amelyekkel az Egyesült Államoknak régóta fennálló gazdasági és biztonsági kapcsolatai vannak: Például Kanadában 2022-ben 83 százalék megbízható partnerként írta le déli szomszédját, míg ma ez az arány 35. Ezzel együtt jelentős visszaesést mértek az USA néhány kulcsfontosságú európai, illetve ázsiai csendes-óceáni partnere esetében is.

Három évvel ezelőtt a németek 60 százaléka szerint az Egyesült Államok figyelembe vette más országok érdekeit, ez az arány 23 százalékra csökkent. A német közvélemény-kutatás hasonló vagy még rosszabb számokat mutat, mint amit George W. Bush elnöksége idején mértek, amikor Európában és másutt sokan határozottan ellenezték az iraki háborút és az amerikai külpolitika egyéb fontos elemeit. A 2002 és 2007 közötti felmérésekben a németek 27–53 százaléka mondta azt, hogy a tengerentúli külpolitika kialakításakor figyelembe veszik más országok érdekeit is.

Trump a legjobb értékeléseket a Fülöp-szigeteken, Izraelben, Nigériában, Kenyában és Ghánában kapta, és Izraelben is lényegesen pozitívabb a vélemény Trumpról (79 százalék bízik benne), mint az arabok körében (13).

Nigériában pedig a keresztények (87 százalék) adták a legpozitívabb értékeléseket, míg a legkevésbé a muszlimok vannak jó véleménnyel az amerikai elnökről (33). Tavaly óta a keresztények körében 6 százalékponttal nőtt a Trump iránti bizalom, míg a muszlimoknál 41 ponttal csökkent. A felmérésben szereplő 36 országban a lakosság 30 százaléka vagy annál kevesebb bízik az amerikai elnökben, olyannyira, hogy például Törökországban, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben ez az arány mindössze egy számjegyű.

A felmérésben szereplők közül a Trump iránti bizalom tavaly óta 16 országban csökkent, sőt nincs olyan ország, ahol az elnökhöz való hozzáállás pozitívabbá vált volna.

Trump a korábbi elnököknél is népszerűtlenebb

Az elnök népszerűségi mutatói Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban bár alacsonyak, valamivel magasabbak, mint első hivatali idejének végén, és körülbelül megegyeznek vagy valamivel magasabbak, mint Bushnak a második hivatali ideje végén elért népszerűségi mutatói. Obama mindkét elnöki ciklusa alatt sokkal népszerűbb volt ezekben a nyugat-európai országokban, Bidenről is viszonylag pozitív volt a vélemény, bár az elnöksége során a belé vetett bizalom egyre negatívabbá vált.

Trump osztályzata közel elégtelen

A 36 ország mediánja szerint a megkérdezettek 74 százaléka nem ért egyet azzal, ahogyan Trump kezeli az Iránnal kapcsolatos helyzetet. Izrael az egyetlen állam, ahol azt egyértelmű többség (73 százalék) támogatja, bár Kenyában és Nigériában is 51 százalék osztja ezt a véleményt. Viszonylag kevesen értenek egyet ezzel Pakisztánban (21 százalék) és Törökországban (5), ami köszönhető annak is, hogy határosak Iránnal. Hasonlóképpen, a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok mindössze 5 százaléka támogatja az elnök iráni politikáját, sőt az eredmények arra utalnak, hogy a háború előrehaladtával egyes országokban negatívabbá váltak az Egyesült Államok iránti attitűdök.

Trump a nemzetközi humanitárius segélyezés terén kapja a legmagasabb értékeléseket, bár a többség nem ért egyet azzal, ahogyan ezt a kérdést kezeli. Persze itt is vannak kivételek, például a Fülöp-szigeteken, Kenyában, Srí Lankán, Kolumbiában és Peruban a többség helyesli, ahogyan a humanitárius segélyekkel foglalkozott.

Az amerikai elnök a második legmagasabb értékelést a bevándorlás terén kapja, és az ezzel kapcsolatos politikája általában népszerűbb a jobboldaliak körében, főleg azoknál az európaiaknál, akik támogatják a jobboldali populista pártokat.

A külpolitika terén a venezuelai helyzet kezelésének a mediánértéke mindössze 22 százalékos, ennek ellenére az ezzel kapcsolatos vélemények valamivel pozitívabbak az egyes latin-amerikai országokban, beleértve Venezuela szomszédját, Kolumbiát is.

Viszont alacsony értékelést kapott Európában mind Grönland ügye, mind az orosz–ukrán háború kezelése miatt, és nincs olyan ország, ahol a többség helyeselné, ahogyan Trump kezeli a Gázai övezetben dúló konfliktust. A Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok közül nagyon kevesen támogatják (3 százalék), míg az izraeliek megosztottak: 48 százalék támogatja és ugyanennyi ellenzi, az izraeli zsidók (57 százalékuk támogatja) és az izraeli arabok (14 százalék) véleménye pedig nagyon eltérő.

A Trump-kormányzat vámpolitikája szinte az egész világon ellenérzéseket vált ki: Kenya az egyetlen, a felmérésben szereplő ország, ahol a többség (55 százalék) támogatja azt, ahogyan az elnök kezeli ezt a kérdést. Különösen negatív az ehhez való hozzáállás számos olyan államban, amellyel az USA-nak jelentős kereskedelmi kapcsolatai vannak, ideértve az Egyesült Királyságot, Indiát, Kanadát, Japánt, Dél-Koreát, Mexikót és Németországot.

Az USA megítélése világszerte negatív

A felmérésben részt vevő 36 országban a válaszadók mediánja szerint 37 százalék kedvezően vélekedik Amerikáról, míg 57 kedvezőtlenül.

Európában és az ázsiai csendes-óceáni régióban a vélemények nagyrészt negatívak, ezen országok többségében tízből heten vagy annál is többen értékelik kedvezőtlenül az USA-t, amely Izraelben kapja a legmagasabb értékelést 81 százalékos kedvező aránnyal, míg Törökországban, valamint a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a lakosság körülbelül nyolctized része negatívan ítéli meg.

A korábbi felmérésekben az Egyesült Államok többnyire kedvező értékelést kapott az afrikai országokban. Ghánában, Kenyában és Nigériában a vélemények inkább pozitívak, ennek ellenére Nigériában és a Dél-afrikai Köztársaságban is 15 ponttal csökkent a kedvező értékelés az előző évhez képest.

A latin-amerikaiak véleménye megosztott: a kolumbiaiak többsége pozitívan áll az Egyesült Államokhoz, míg Peruban, Brazíliában és Argentínában a vélemények inkább megosztottak. A mexikóiak és a chileiek körülbelül fele vagy több mint fele negatívan vélekedik.

Bár ahogy említettük, Izraelben és Nigériában az Egyesült Államokról alkotott általános vélemény pozitív, a felmérés szerint mindkét országban vannak olyanok, akik épp ellenkezőleg vélekednek. Például az arab izraeliek mindössze 19 százaléka van kedvező véleménnyel az USA-ról a tavalyi 29-hez képest. Ezzel szemben az izraeli zsidó 96 százaléka kedvezően vélekedik.

Hasonlóképpen a nigériai muszlimok mindössze 36 százaléka értékeli kedvezően az Egyesült Államokat, ami jelentős csökkenés a tavalyi 73-hoz képest, míg ahogy azt már említettük, az ott élő nigériai keresztények körülbelül nyolc tizedének kedvező a véleménye.

Az Egyesült Államok már kevésbé a béke őre

A válaszadók mediánja szerint 35 százalék úgy véli, hogy az USA nagymértékben vagy meglehetősen nagy mértékben hozzájárul a világ békéjéhez és stabilitásához.

A vélemények azonban országonként nagy eltéréseket mutatnak: a Fülöp-szigeteken, Kenyában és Izraelben a válaszadók körülbelül hetede szerint az Egyesült Államok hozzájárul a globális stabilitáshoz, míg Argentínában, Hollandiában, Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben, valamint Törökországban épp ellenkező adatokat regisztráltak.

A korábbi mérésekhez képest sokkal alacsonyabb Amerika értékelése a tekintetben, hogy mennyiben járul hozzá a globális békéhez és biztonsághoz: Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban, Kanadában és Ausztráliában 30 ponttal vagy annál is többel esett vissza Washington pozíciója.

Amerika nem veszi figyelembe más országok érdekeit

A megkérdezettek 32 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok a külpolitikai döntései során jórészt figyelembe veszi az egyes országok érdekeit, például a Fülöp-szigeteken, Kenyában, Izraelben, Nigériában és Srí Lankán a többség osztja ezt a véleményt. A NATO-tagállamokban élők közül azonban kevesen vannak ezen a véleményen.

A magyarok a legpozitívabbak ebben a tekintetben, őket követik az Egyesült Királyságban megkérdezettek, míg Franciaországban csak 10, Svédországban pedig 8 százalék osztja ezt a véleményt. Hasonlóan alacsony számokat mértek Németországban, Indonéziában, Japánban, Mexikóban és aDél-afrikai Köztársaságban.

Mélyponton Washington

Nem csupán Trump népszerűtlen, az USA globális legitimációja és puha hatalma is gyengül. Bár az ország katonai és gazdasági ereje továbbra is meghatározó, kevesebben tekintenek Washingtonra megbízható partnerként vagy stabilizáló erőként. Ez azért problémás, mert Amerika egyszerre próbálja fenntartani a Kína elleni stratégiai versenyt, támogatni Ukrajnát, kezelni a közel-keleti konfliktusokat és összetartani a szövetségi rendszerét.

Ha azonban a hagyományos partnerek bizalma csökken, akkor Washingtonnak nehezebb lesz koalíciókat építenie és megosztania a költségeket.

A felmérés számaiból arra következtethetünk, hogy Európa és Amerika között politikai-társadalmi távolodás zajlik, miután több európai országban az USA megítélése a Bush-korszak iraki háborújának időszakát idézi, és ez hosszabb távon erősítheti az európai stratégiai autonómia iránti törekvéseket. A kutatásból az is látszik, hogy az amerikai befolyás súlypontja részben áthelyeződik. Míg Nyugat-Európában és több fejlett ázsiai országban romlik az Egyesült Államok megítélése, addig Izraelben, a Fülöp-szigeteken, Kenyában vagy Nigériában viszonylag magas maradt a támogatottsága, ami arra utal, hogy Washington az ideológiai és geopolitikai szempontból vele egy irányba húzó államokra támaszkodhat. Az amerikai hatalom összeomlásáról nincs szó, de arról igen, hogy az USA immár kevésbé képes konszenzust teremteni maga körül. Ez pedig egy multipoláris világrendben legalább akkora stratégiai hátrány lehet, mint a katonai vagy gazdasági erőviszonyok változása.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons