A KSH frissen közzétett inflációs adata újabb kellemes meglepetést okozott, az erősebb forint és a világpiaci energiaárak mérséklődése nyomán ugyanis az elemzői konszenzushoz képest 0,2 százalékponttal visszafogottabban alakult a pénzromlás üteme. A KSH szerint ugyanis

a múlt hónapban mindössze 1,7 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.

Havi összevetésben, májushoz képest pedig az árak átlagosan stagnáltak, ami az inflációs nyomás enyhülését jelzi.

Az élelmiszerek és a rezsi

Az éves bázisú infláció lassulásában alapvető szerepet játszott az élelmiszerek árának az alakulása, amelyek átlagosan mindössze 0,2 százalékkal drágultak. Sőt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül a termékkör árai 2,4 százalékkal csökkentek. Jelentős áresés volt tapasztalható a húskonzerveknél (–26,9 százalék), a vajnál (–12,9), a sertéshúsnál (–10,9) és a sajtnál (–9,1). Ezzel szemben a burgonya (7,6) és a büféáruk (6,5) drágultak.

A háztartási energia esetén átlagosan 2,3 százalékos csökkenést regisztráltak, ezen belül a vezetékes gáz ára 7,5 százalékkal mérséklődött, míg az elektromos áramért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni.

Alacsony szolgáltatói árnyomás

Bár a főindex kedvező, a szolgáltatások területén továbbra is jelen van az árnyomás: a szektor árai átlagosan 4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Például teherszállítás 18,6, a színházjegyek 17,6, a külföldi üdülések pedig 11,7 százalékkal drágultak, amit az elemzők a dinamikus bérnövekedéssel, illetve az energiaárak tavaszi megugrásának továbbgyűrűző hatásával indokolnak.

A hazai infláció európai összehasonlításban kifejezetten alacsony, az euróövezetben most érdemben gyorsabb a drágulás.

Az Eurostat adatai szerint az euróövezetben júniusban átlagosan 2,8 százalékos volt a pénzromlás üteme, ami jelentősen meghaladja a magyar mutatót. A legnagyobb uniós tagállamokban szintén gyorsabb a drágulás, Franciaországban 2, Németországban 2,4, Olaszországban 3,1, míg Spanyolországban 3,6 százalékos volt az infláció ebben az időszakban.

Globálisan – különösen az iráni háború időszakában – az infláció felgyorsulása tapasztalható, ami a jegybankokat szigorításra készteti, a Magyar Nemzeti Bank azonban az erős forintra és a visszafogott külső inflációra támaszkodva ezzel a trenddel szemben halad.

Zöld út az újabb kamatcsökkentésnek?

A vg.hu által idézett piaci elemzők szerint a friss adat birtokában szinte biztosra vehető, hogy az MNB a júliusi ülésén újabb 25 bázispontos alapkamat-csökkentést hajt végre. Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) és Molnár Dániel (MGFÜ) kiemelte, hogy a világpiaci folyamatok és az árrésstop fenntartása is támogatja a monetáris lazítást. Virovácz Péter (ING Bank) szerint a korábban jelzett „mini” kamatvágási ciklus akár „midi” ciklussá is bővülhet az ősz folyamán. A Citi előrejelzése alapján a Varga Mihály vezette jegybank a következő 9 hónapban 4,75 százalékra is mérsékelheti az alapkamatot.

Kilátások az év második felére

Bár a júniusi mutató jelentheti az idei év mélypontját, a szakértők az év második felére is mérsékelt pályát jósolnak. Kiss Péter (Amundi) szerint az esztendő végére 3,1 százalékig kúszhat vissza az index, míg más elemzők 2 százalék körüli éves átlaggal számolnak. A jövőbeli kockázatok között az aszály miatti rosszabb mezőgazdasági termést, a vállalati ármegállapodások kifutását, valamint az élelmiszer-árrésstop esetleges kivezetését említik a szakértők.

Fotó: Pexels

Kapcsolódó: