Rövidesen kereskedelmi forgalomba is kerülhet az ausztrál–indiai Sicona Battery Technologies szilícium-karbon anódja, amely gyorsabb töltést és nagyobb hatótávot ígér az elektromos autóknak. A projekt nagy áttörés, ám számunkra azért is fontos, mert a magyar OnLi anódtechnológia egyik versenytársának számít.
Az ausztrál kormány 45 millió ausztrál dollárral (mintegy 9,8 milliárd forinttal) száll be egy 100 millió dolláros beruházásba, amelyből az ausztrál technológiai startup, a Sicona Battery Technologies Port Kembla-i gyára nem kevesebb mint háromszázszorosára bővíti a kapacitását. Ez már nem laborkísérlet: a cég évi 230 tonnás gyártásra áll át, ami elég lesz ahhoz, hogy a nagy autógyártók és akkumulátorpartnerek komolyan teszteljék és minősítsék a forradalminak ígérkező akkualapanyagot.
Mit tud az új anód?
A Sicona egy szilárd halmazállapotú szilícium-karbon kompozitot fejlesztett, amely
a hagyományos grafitanódokhoz képest legalább 20 százalékkal nagyobb energiasűrűséget és több mint 40 százalékkal gyorsabb töltést tesz lehetővé.
A technológiájuk lényege, hogy ezt a kompozitot szilárd formában, fekete por alakjában állítják elő, ami sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mint a versenytársak gázalapú eljárásai. A Sicona anyagát a Tesla korábbi technológiai igazgatója „varázslatos tündérpornak” nevezte, rendkívül ígéretesnek tartva azt, amit már említettünk, hogy legalább 20 százalékkal képes növelni a lítiumion-akkumulátorok energiasűrűségét. A cég ráadásul mindezt a versenytársainál alacsonyabb költséggel képes elérni, köszönhetően annak az egyedi szellemi tulajdonnak, amit a Wollongongi Egyetemen végzett kutatásokból fejlesztett ki. Emellett fontos, hogy a technológia
a meglévő lítiumiongyárakba egy az egyben beilleszthető, azaz emiatt nem igazán kell módosítani a gyártósorokon.
Miért éppen most?
A fejlesztés egy olyan időszakban érkezik, amikor a globális akkuipar átrendeződik, a nyugati és ázsiai ellátási láncok pedig szétválnak. Jelenleg a legfejlettebbnek számító kínai akkupiacon a forradalmian újnak számító szilíciumtartalmú anódok már jelen vannak, főként fejlesztési szinten, és már meg is kezdődött az alkalmazásuk. A sorozatgyártású elektromos autók döntő többsége egyelőre hagyományos grafit- vagy lítium-vasfoszfát (LFP)-alapú akkumulátorokat használ, a szilícium manapság legfeljebb részleges anódadalékként jelenik meg, nem pedig tömegesen elterjedt fő anódanyagként. Ám
a kínai fejlesztési tempót ismerve hamarosan megjelennek ezek a modernebb anódok a prémium járműszegmensben.
Mindez az európai autóipar számára eldöntheti a következő néhány év alatt, hogy sikerül-e felzárkózni, vagy tartósan lemarad a kínai versenytársai mögött.
Ipari előny grafit nélkül
A Sicona megoldásának különlegessége, hogy – amint említettük – az anódban használt grafit egy részét a meglévő gyártástechnológia jelentős átalakítása nélkül váltja ki. Ez azért fontos, mert a nyugati országok épp azon dolgoznak, hogy csökkentsék a kitettségüket az ázsiai grafitellátástól, vagyis minél gyorsabban a saját kezükbe vegyék a kritikus alapanyagok és technológiák egy részét.
Versenytárs a magyar fejlesztésnek
Mivel az akkukhoz kapcsolódó innovációk többsége a katódra koncentrál, az anódot fejlesztő startupok ritkábbak, így a Sicona technológiája közvetlen versenytársa a hazai fejlesztésű OnLi ón-lítium anódnak. Ez utóbbi nem szilícium-, hanem ónalapú, és más eljárással, fémbevonással készül, ám igen hasonló célt szolgál: nagyobb energiasűrűséget és gyorsabb töltést biztosítana a jelenlegi grafitanódokhoz képest, méghozzá a gyártás során jóval alacsonyabb energia- és vízigénnyel.
Mivel pedig Magyarország az európai akkumulátorgyártás egyik fő helyszíne, nem mindegy, hogy
a hazai fejlesztés eljut-e az ipari érettségig, vagy a hasonló külföldi megoldások, mint a Sicona, előbb töltik be a piaci réseket.
A szakértők szerint a magyar anódtechnológia igazi áttöréséhez célzott állami és uniós forrásokra, valamint a hazai kutatóhelyek és az itt gyártó autóipari szereplők közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség.
Mi jöhet ezután?
A Sicona példája jól mutatja, hogy az anódtechnológia fejlesztése ma már a mérnöki megoldások helyett ipar- és gazdaságpolitikai kérdés is. Aki időben kereskedelmi léptékben tudja piacra vinni a saját megoldását, az hosszú távú versenyelőnyre tehet szert az elektromos autók egyik legfontosabb alkatrészének gyártásában.
Fotó: Pexels
Kapcsolódó:
