Az IMF ismét lefelé módosította a világgazdaság idei növekedési előrejelzését. A szervezet szerint a közel-keleti háború, a magas energiaárak és a kereskedelmi káosz miatt az idén mindössze 3 százalékos globális GDP-bővülés várható, míg az infláció ismét magasabb lehet a korábban vártnál.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi World Economic Outlook jelentése nem ad okot a túlzott optimizmusra. A szervezet szerint a világgazdaság a közel-keleti háború, az energiapiaci sokkok és a mélyülő geopolitikai feszültségek ellenére elkerülte a legsúlyosabb forgatókönyvet, ugyanakkor a növekedés még alacsonyabb pályára állhat. Az IMF ennek szellemében ismét lefelé módosította az idei globális növekedési előrejelzését: az áprilisban várt 3,1 helyett immár mindössze 3 százalékos GDP-bővülést prognosztizál – az infláció tartós magas szintjével és a világkereskedelem lendületvesztésével együtt.
Ugyanakkor jó hír, hogy nem számít tartós visszaesésre. Előrejelzése alapján jövőre ismét gyorsulhat a világgazdaság növekedése, amely elérheti a 3,4 százalékot. Ez ugyan javulást jelentene az idei évhez képest, de még mindig elmarad a 2024–2025-ben mért 3,5 százalékos átlagtól, nem beszélve a 2010-es évek közel 4 százalékos globális növekedési ütemétől. A világszintű recessziót tehát megússzuk, de a tartósan alacsony növekedési korszakot nem.
Az energiaválság még nem döntötte romba a világgazdaságot
A közel-keleti háború kirobbanásakor sok elemző attól tartott, hogy a Hormuzi-szoros lezárása globális energiaválságot és a világgazdaság recesszióját idézheti elő. Az IMF szerint ez a forgatókönyv egyelőre nem valósult meg. Bár az energiaárak a konfliktus kezdete óta mintegy 25 százalékkal emelkedtek, a gazdaság alkalmazkodóképessége jóval erősebbnek bizonyult a vártnál, amiben több tényező játszott szerepet. Egyes országok jelentős stratégiai olajtartalékokat szabadítottak fel, a szállítás alatt álló kereskedelmi készletek is tompították az első sokkot, az Öböl térségén kívüli kitermelés pedig növekedett. Emellett a vállalatok meglepően gyorsan alkalmazkodtak az új logisztikai viszonyokhoz, alternatív szállítási útvonalakat igyekeztek kialakítani, emellett felgyorsult a megújuló energiaforrások, valamint az energiahatékonysági beruházások szerepe is.
Az IMF ugyanakkor továbbra is optimista feltételezéseket használ a prognózisa kiindulópontjául: az előrejelzése szerint a Hormuzi-szoros hajóforgalma már július közepétől helyreállhat, és jövő márciusra ismét eléri a háború előtti szintet. Az elemzés átlagosan 89 dolláros hordónkénti olajárral számol, ez azonban erősen, sőt túlzóan optimista forgatókönyv, hiszen egy újabb katonai eszkaláció vagy a tengeri útvonalak ismételt veszélyeztetése gyorsan felülírhatja ezt, márpedig jelenleg a tűzszünet várható összeomlása és a háború kiújulása az egyik legvalószínűbb lehetőség.
A világgazdaság növekedési kilátásainak a romlása mellett az inflációs előrejelzések is kedvezőtlenebb irányba mozdultak el. Az IMF az idén már 4,7 százalékos globális pénzromlással számol, ami 0,3 százalékponttal magasabb az áprilisi prognózisnál. A szervezet ugyan arra számít, hogy jövőre ez 3,9 százalékra mérséklődik, de hangsúlyozza, hogy az árnyomás jóval tartósabb lehet annál, mint amire néhány hónappal ezelőtt számítani lehetett.
A globális kereskedelem sem tudja fenntartani az elmúlt év trendjét. A tavalyi 5 százalékról az idén 3,5-re lassulhat (majd a következő évben visszapöröghet 4,3 százalékra). A visszaesés egyik oka, hogy tavaly számos vállalat importoffenzívát indított Donald Trump új vámintézkedései előtt, vagyis jelentős készleteket halmozott fel, és ennek a kifutása természetes módon fogja vissza az idei kereskedelmi forgalmat. Emellett fokozottan érvényesül a világkereskedelem geopolitikai széttagolódása, amelyben a vállalatok a költség- mellett biztonságpolitikai szempontok alapján szervezik át a beszállítói láncaikat.
Európa továbbra is sereghajtó
A jelentés egyik újdonsága, hogy az IMF immár a mesterséges intelligenciát is önálló makrogazdasági tényezőként kezeli. A szervezet szerint az MI-hez kapcsolódó beruházások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a világgazdaság ellenállóbbnak bizonyult az energiapiaci sokknál: a félvezetőiparba, az adatközpontokba és a számítástechnikai infrastruktúrába áramló tőke egyszerre növeli a termelékenységet és élénkíti a beruházási aktivitást.
Ez főleg azoknak az országoknak kedvez, amelyeknek erős a technológiai bázisa. Nem véletlen, hogy az IMF javította Kína és különösen Dél-Korea növekedési előrejelzését. Az előbbi esetén a vártnál erősebb első negyedéves teljesítmény és a technológiai szektor stabilizálódása miatt ez évre már 4,6 százalékos növekedést várnak a korábbi 4,4 helyett, míg Dél-Korea prognózisát 0,7 százalékponttal emelték meg, elsősorban az MI-hardverek iránti megnövekedett nemzetközi kereslet miatt.
A regionális előrejelzések azt mutatják, hogya világgazdaság egyre inkább kétsebességessé válik: míg az Egyesült Államok növekedési kilátásai lényegében változatlanok maradtak (az IMF 2026-ra 2,3, jövőre pedig 2,2 százalékos GDP-bővülést vár), az euróövezet továbbra is gyengélkedik: a szervezet a korábbi 1,1 százalékról 0,9-re rontotta az idei növekedési prognózisát. A magas energiaárak, az ipar gyenge teljesítménye, a visszafogott belső kereslet és a tartós versenyképességi problémák még mindig jelentős féket jelentenek az európai gazdaság számára.
India ugyan a világ leggyorsabban növekvő nagy gazdasága marad, de az IMF itt is enyhe korrekciót hajtott végre: az ez évre vonatkozó előrejelzését 6,5-ről 6,4 százalékra csökkentette, a következő évre pedig ismét 6,7 százalékos bővülést vár. A háború közvetlen gazdasági hatásait leginkább a Közel-Kelet és Közép-Ázsia szenvedi el. A két régió idei növekedési előrejelzését 1,2 százalékponttal vágták vissza, így az idén mindössze 0,7 százalékos gazdasági növekedésük várható.
Bár az IMF bizakodóbb, mint az iráni konfliktus első heteiben, a lefelé mutató kockázatokat tartja meghatározónak. Egy újabb közel-keleti eszkaláció ismét kilőheti az energiaárakat, ami új inflációs hullámot és lassuló beruházásokat idézhet elő. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy sok ország már jelentősen megcsapolta a stratégiai olajtartalékait, ezért egy újabb energiaválság esetén jóval kisebb lenne a mozgástere, mint a mostani konfliktus kezdetén.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
