Sajtóhírek szerint Kína először hozott vissza épségben újrahasznosítható rakétát, ami mérföldkő az ország űrprogramjában. Ezt eddig egyedül a SpaceX rakétáinak sikerült elérniük, ami azt jelenti, hogy Kína e téren technológiailag megközelítette Amerikát.
A Long March 10B rakéta Hajnan szigetéről indult, majd körülbelül hat perccel a felső fokozattól való leválás után függőlegesen visszatérve a földre egy tengeri platformon kialakított befogórendszer segítségével sikeresen landolt. Ez technikailag különbözik a SpaceX Falcon 9 saját lábakon szálló technikájától, de az üzenete ennél fontosabb: Kína beérte az Egyesült Államokat az űrtechonlógiai innovációban.
Ráadásul az újrafelhasználható rakéták egyik legfőbb előnye, hogy a hordozórakéták visszahozásával jelentősen, akár 65 százalékkal csökkenthetik a költségeket a hagyományosakkal szemben.
Eddig ezen a téren az Egyesült Államok állt az élen. A SpaceX 2015-ben hajtotta végre az első sikeres Falcon 9-leszállást egy orbitális küldetés után, majd az újrahasznosítható rakéták az amerikai űripar alapjává váltak. Azóta a Falcon 9 évente több mint száz indítást teljesít, a hordozórakéták pedig több alkalommal is újrarepülhetnek. Ez tette lehetővé a Starlink gyors kiépítését, az olcsóbb kereskedelmi indításokat, illetve azt, hogy az amerikai magánűripar felzárkózzon az állami mellé.
Peking az elmúlt években „űrsebességbe” kapcsolt az űrkutatásban, hogy ledolgozza az Egyesült Államokkal szembeni hátrányát.
2022-ben mindössze 2 év alatt saját űrállomást épített, szondákat küldött a Holdra és a Csang’e–6 küldetéssel 2024-ben először hozott mintát a Hold túlsó oldaláról.
A jelenlegi Long March 10B legalább 16 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, ami már megközelíti a Falcon 22 tonnás kapacitását. A következő nagy cél a kínai űrhajósok Holdra juttatása 2030 előtt, ám ehhez nagy teherbírású, megbízható rakétákra és visszatérő kapszulákra van szükség.
Ezzel együtt az Egyesült Államok is új holdkorszakra készül az Artemis-programmal. A NASA célja, hogy emberi jelenlétet építsen ki a Hold környezetében az Artemis V-küldetéstől kezdve, amelynek indítását legkorábban 2028 végére tervezik. Várhatóan a SpaceX Starshipje és más kereskedelmi vállalatok eszközei is bekapcsolódhatnak a Holdhoz kapcsolódó szállítási, ellátási és infrastruktúra-feladatokba.
Az új űrverseny tehát már javában zajlik, a tétje pedig az, hogy melyikük építi ki előbb az olcsó, sűrűn használható űrinfrastruktúrát a Holdon.
A SpaceX ugyan előrébb jár az újrahasznosítható rakéták megbízhatóságában és indítási tempójában, a mostani kínai sikeres landolás viszont azt jelzi, hogy Peking állami erőforrások segítségével gyorsan próbál felzárkózni az USA-hoz. Ha Kína képes rendszeresen újrahasználni a visszanyert rakétáit, azzal csökkenheti az amerikaiak előnyét, így kiélezettebb verseny alakulhat ki a műholdpiac, a katonai űrinfrastruktúra és a holdprogram terén.
Kép: Dreamstime
