Az ENSZ genfi fórumával hivatalosan is megkezdődött a mesterséges intelligencia globális szabályozásáról szóló rendszeres politikai egyeztetés. A kezdeményezés nagyobb beleszólást adhat az államoknak, különösen a kisebb és fejlődő országoknak a technológiai szabályok kialakításába. Az eseményen a tudomány és a politika nézőpontjai is előtérbe kerülhettek.
A Globális párbeszéd a mesterséges intelligencia kormányzásáról (UN Global Dialogue on AI Governance) vitafórummal és egyeztető platformmal kezdetét vette a mesterséges intelligencia világszintű szabályozási lehetőségeit számontartó folyamat, amely nagyobb mozgásteret ad a kormányoknak a nagy techcégekkel, illetve a nagyhatalmakkal szemben.
Az első megbeszélést július 6–7. között tartották a svájci Genfben. A kormánytagokból, vállalatok vezetőiből, kutatókból, szakértőkből és különböző civil szervezetek képviselőiből álló fórum négy fő kérdéskört járta körül:
az első az MI társadalmi, gazdasági, etikai, kulturális, nyelvi és technikai hatása, a második a globális MI-szakadék csökkentése (a fejlődő országok hozzáférése a számítási kapacitáshoz, az adatokhoz, a nyílt forrású szoftverekhez és modellekhez). A harmadik a megbízható és összehangolható szabályozás kialakítása, a negyedik pedig az emberi jogok, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az emberi felügyelet biztosítása.
Előzmények: hat év alatt épült fel az ENSZ MI-kormányzási kerete
A szervezet mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásának az alapjait a digitális együttműködés teremtette meg: António Guterres ENSZ-főtitkár még 2018-ban magas szintű szakértői testületet hozott létre, a 2020-as digitális együttműködési útiterv pedig már önálló nemzetközi feladatként kezelte az MI koordinációját. A folyamat 2023-ban lépett új szakaszba, amikor megalakult a kormányzati, üzleti, tudományos és civil szereplőket összefogó MI-tanácsadó testület.
Ez utóbbinak a 2024-es, Governing AI for Humanity jelentése szerint a globális MI-kormányzás legnagyobb gyengesége a fejlődő és a kisebb országok korlátozott részvétele, a különböző kezdeményezések széttagoltsága, valamint az elfogadott elvek végrehajtásának a hiánya. A dokumentum ezért független tudományos értékelést, rendszeres politikai egyeztetést, a szabványalkotás összehangolását és a gyengébb technológiai kapacitású országok támogatását javasolta.
Ezek az elképzelések a 2024 szeptemberében elfogadott Global Digital Compact révén kaptak politikai felhatalmazást. Az ENSZ közgyűlésének határozata tavaly augusztusban létrehozta a független tudományos testületet, valamint a mesterséges intelligencia kormányzásáról szóló globális párbeszédet.
Genfben így egy két pillérre épülő rendszer kezdte meg a működését, amelynek a negyventagú tudományos testülete a technológia fejlődéséről, annak lehetőségeiről és kockázatairól készít közös értékelést. Az MI-kormányzásról szóló párbeszéd ehhez politikai és szakmai egyeztetési keretet biztosít, és a kialakult modell az ENSZ mozgásterét is kijelöli: a világszervezet össze kívánja hangolni az eltérő megközelítéseket, közös normákat próbál kialakítani, miközben a kötelező szabályok elfogadása az államok és a regionális szervezetek hatáskörében marad.
Politikusi nyilatkozatok
A találkozót hat hónapon át tartó előzetes konzultáció készítette elő, amelynek a kiindulópontját a tudományos panel előzetes jelentése adta.
A politikai nyilatkozatok terén sok újdonság nem hangzott el, ugyanakkor az ENSZ fóruma előtt előadottakból lényeges következtetéseket lehetett levonni a tagállamok, illetve a nemzetközi szervezetek geopolitikai prioritásainak azonosítására.
A legfontosabbak a következők voltak:
Yoshua Bengio, a testület társelnöke szerint az MI képességei gyorsabban fejlődnek a tudományos megértésnél és a kormányzatok alkalmazkodásánál, ami már a közeljövőben is gondokat okozhat. Maria Ressa, a másik társelnök arra figyelmeztetett, hogy a technológia fejlődését hajtó erők nem biztosítják az előnyök igazságos elosztását, vagyis a fejlődő országok kevésbé férnek hozzá a technológiai újításokhoz.
A genfi párbeszéd politikailag fontos tétje az is volt, hogy az ENSZ vezetése az MI szabályozásával szélesebb koordinációs és normaképző szerepet alakítana ki a világszervezet számára.
Ám közvetlen jogalkotási hatáskör hiányában ezt önkéntes vállalásokkal, tudományos értékeléssel, nemzetközi szabványokkal és politikai nyomásgyakorlással érheti el.
António Guterres ennek jegyében egy a gyermekek biztonságát szem előtt tartó vállalást sürgetett.
Javaslata szerint a gyermekek számára hozzáférhető MI-rendszereket már a bevezetésük előtt meg kellene vizsgálni, a biztonságukat pedig független ellenőrzéssel lehetne igazolni.
Ez a kezdeményezés önkéntes lenne, az elfogadása esetén azonban olyan nemzetközi elvárást teremthetne, ami később a vállalati gyakorlatot és a nemzeti szabályozást is befolyásolhatja.
Annalena Baerbock, az ENSZ Közgyűlésének elnöke a folyamat politikai korlátaira is felhívta a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy „az ENSZ mindig is a 193 tagállam összessége”, ezért a közös álláspont kialakítása rendkívül nehéz, amivel pontosan megragadta a fórum kettősségét:
az egyetemes részvétel erős legitimációt ad az ENSZ-nek, ám a tagállamok eltérő érdekei jelentősen lassítják a szigorú és részletes szabályok elfogadását.
Ettore Balestrero érsek, a Szentszék genfi állandó megfigyelője
az emberi felelősség megőrzését emelte ki. Álláspontja szerint a technológiai fejlődés hosszú távú társadalmi elfogadottságához megbízható kormányzati intézkedések szükségesek, a kulcsfontosságú döntésekért viselt felelősségnek pedig az embereknél kell maradnia.
A fejlesztőtől az alkalmazó szervezetig követhető elszámoltathatóságot sürgetett, főként az automatizált döntések esetében.
Kína a nyitottságot, a befogadást és a szabványalkotást helyezte előtérbe. Li Lecseng ipari és informatikai miniszter egy széles körű globális MI-ipari ökoszisztéma kialakítását szorgalmazta, az „AI for good” elvét pedig a szabványalkotás teljes folyamatába építené.
Ez a megközelítés illeszkedik Kína azon törekvéséhez, hogy nagyobb befolyást szerezzen a nemzetközi műszaki szabványok és technológiai normák kialakításában.
A találkozó eredményei
Ezen a fórumon
a tudományos szféra is képviseltethette magát, amely az értékelésével közvetlen konfrontációba és összeköttetésbe került a politikai szférával, ezáltal megkísérelve a kettő közötti feszültség vagy a különböző nézőpontokból adódó eltérések feloldását.
Áttörés tehát a további hasonló találkozókon várható, az elsőnek csupán az volt a szerepe, hogy megadja a kezdeti irányelveket.
Kapcsolódó:
Borítókép: Chat GPT
