Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Az El Niño immár ténylegesen is megkezdődött, de a fogyasztókra gyakorolt hatása várhatóan csak a jövő év vége felé válik érezhetővé. A közel-keleti konfliktus által kiváltott műtrágyaár- és energiaársokkot az időjárási kockázatok is súlyosbítják, mivel az El Niño hőhullámokat és özönvízszerű esőzéseket hoz a világ különböző részeire.
Ezek a magas termelési költségek az időjárási anomáliák csúcspontját követően 6–12 hónappal később magas élelmiszer-kiskereskedelmi árak formájában jelennek majd meg, a hatásuk pedig aránytalan lesz a világpiacokon.
A feltörekvő piacok fogyasztói, főleg azon országoké, amelyek élelmiszerimportra szorulnak, valószínűleg jelentősebb drágulásokat fognak tapasztalni. Az ársokk leginkább az ázsiai, a közel-keleti és a szubszaharai afrikai piacokat sújtja majd, ahol a háztartások a kiadásaik jelentős részét élelmiszerekre és italokra fordítják. Ráadásul az említett térségekben az élelmiszer-infláció növelheti a társadalmi elégedetlenséget, ami fokozhatja a politikai instabilitást és szélsőséges esetben újabb migrációs hullámokat is kiválthat.
A kiskereskedők és a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok számára a most meghozott beszerzési és árképzési döntések határozzák meg a jövő évi árrésellenálló képességet. Ugyanakkor figyelembe kell venniük a vámköltségeket és a devizaárfolyamok alakulását, mivel a legtöbb élelmiszer árát dollárban határozzák meg, amelynek az árfolyama várhatóan gyengül a következő néhány évben.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai – például a 2007–2008-as globális élelmiszerválság vagy az arab tavaszt megelőző élelmiszerár-emelkedés – azt mutatják, hogy a tartós drágulás biztonságpolitikai következményekkel is járhat. A fejlett gazdaságok számára ennek a várható hatása elsősorban makrogazdasági jellegű, mivel az élelmiszer-infláció lassíthatja az infláció csökkenését, ami pedig befolyásolhatja a jegybankok kamatpolitikáját és a gazdasági növekedést. Emellett az agrárkereskedelemben fokozódhat a verseny a stratégiai élelmiszer-alapanyagokért, ami exportkorlátozásokhoz és ellátási zavarokhoz vezethet.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
